Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Copernicus (1473-1543)

A TUDOMÁNY HŐSEI

hogy a bolygók azért mozognak szabályos körpályán, mert a kör a legtökéletesebb és egyedül természetes idom. Ugyanezért gömbalakú a Föld. Ugyanilyen gyermekes az a nézete, hogy az égitestek óriási kristálygömbre vannak rögzítve és az a gömb kering a Nap körül. Ez a felfogás is az ókori csillagászok öröksége.

Másfelől azonban ő volt az első, aki bebizonyította, hogy a Föld valóban a világűrben keringő bolygó, csakúgy mint a Jupiter, Satumus és a többi bolygók. Pithagorasz sejtette ezt, utalt rá, de nem bizonyította be elméletét.

Nehéz elképzelnünk, mily tökéletes szellemi forradalmat jelentett az ember világnézetében ez az elmélet. Az ember helyzete nagyon hasonló volt akkor a kis gyermekéhez, aki úgy érzi, minden ő körűié összpontosul. Az ember időtlen időkön át szentül meg volt róla győződve, hogy a Föld, amelyen él, szilárd és mozdulatlan és valamennyi égitest táncot jár körülötte. Es most egyszerre el akarják vele hitetni, hogy ez az ő mérhetlenül nagy világa valójában elenyésző pont a világegyetem végtelenségében s hogy ez a parányi bolygó a felületén élő emberekkel együtt szünettelenül száll, repül vele tova az űrben.

Copernicus életében nem ébredt még az ember ennek a tudatára. Copernicus nem is látta a maga szemével híres munkáját. Mondják, hogy halálos ágyán kezébe adták könyve első példányát. Kérdés, tudta-e, mi az, amit a kezébe adnak.

Az is késleltette Copernicus eszméinek terjedését, hogy könyvét szakszerű nyelven és latinul írta. Kevesen értették ezt a nyelvet.

Száz évvel ő utána Galilei olaszul írt ugyanarról a

38

i