Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
Egyetemi tanárok két évezreddel ezelőtt
A TUDOMÁNY HŐSEI — Ne zavard köreimet! A katona nem kegyelmezett. Könyörtelenül lekaszabolta. Az ókor legnagyobb matematikusának az életét így oltotta ki egy «fúrva, tudatlan katona kardja. A rómaiak vezérét, Marcellust, nem okolhatjuk Arhimedesz haláláért. Marcellus, amikor bevette Siracusát, külön rendeletet adott katonáinak, hogy Arhimedeszt és házát senki ne merje bántani. Marcellusnak becsületére válik, hogy meg akarta kímélni a tudós életét, annál is inkább, mert hiszen tudta jól, hogy Arhimedesz leleményességének, tudásának jelentékeny része volt benne, hogy Siracusa két esztendőn keresztül tartotta magát a rómaiak ostroma ellen. A római vezér parancsa őszinte volt. Diadalának örömét nagyon megkeserítette, amikor megtudta, hogy Arhimedesz áldozatul esett. Díszes temetést rendezett a tudósnak és rokonait barátságába fogadta. Arhimedesznek még életében kifejezett kívánsága az volt, hogy sírkövére tegyenek egy gömböt s e fölé egy köréje illő hengert állítsanak. Ez az emlékmű örökítse meg mértani fölfedezését, hogy miképpen viszonylik egymáshoz a gömb és a henger köbtartalma. Az emlékművet csakugyan felállították. Száznegyven évvel később Cicero, a híres római szónok Siracusában jártakor elment Arhimedesz sírjához. A síremléket fölverte a gyom, ellepte a bogáncs. Cicero kárhoztatja Siracusa népét, hogy legnagyobb emberük emlékét ennyire elhanyagolták. * Az alexandriai egyetem tudósainak a sorában elérkezünk Hipparhosz nevéhez. Hipparhosz a csillagászat эб
