Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
A Krisztus előtti kor
A TUDOMÁNY hősei Athénben. Akkoriban még nem volt olyan hírszolgálat, mint manapság, nem voltak újságok, hogy számontartsák a híres embereket, merre járnak, — így történt, hogy Arisztotelésznek teljes három évig kellett várnia Plátó visszatérésére. Sok fiatalember nagyszerű mentséget lelt volna ebben a várakozásban, hogy idejét mulatozásban fecsérelje el. Arisztotelész e helyett hasznos könyvekre vadászott és komoly tanulmányokba mélyedt. Akkoriban nem volt olyan könnyű dolog könyvhöz jutni, mint a mi időnkben. Egyetlen szerző müveiért akkora pénzt fizetett, hogy az talán tízezer pengőnek is megfelel, ha azt nézzük, mi mindent vásárolhatott volna érte egyéb javakat. Élt akkoriban egy furcsa ember Athénben. Érdemes és érdekes lesz megemlékeznünk róla futtában. Ez a különös figura Diogenesz volt, a cinikus. A legdurvább köntösben járt, a legkezdetlegesebb módon élt s végül beleköltözött egy hordóba. Az volt a lakása. Bankár fia volt; apját pénzhamisításért elítélték. Diogeneszt azzal vádolták, részes a hamisításban, ezért menekült Athénbe. Bőségből nyomorba jutván, azt hirdette, hogy «a nyomor nagyszerűsége csábította» erre az életre. Azt mondogatta a népnek, hogy a gazdagság bűnre csábít, a szegénység erényességre tanít. Kényszerű szegénységében hivalkodott a szegénységgel. Hogy milyen «alak» volt ez a Diogenesz és milyen volt a helyzete Athénben, megvilágítja a következő eset. Nagy Sándor Görögországban jártában kíváncsi volt rá, hogy lássa a szeszélyes hírű férfiút. Fölkereste a horda jábaa — Sándor vagyok — mondta a király. 18
