Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

A Krisztus előtti kor

A TUDOMÁNY HŐSEI

A modern tudomány mai korában érdekes elgondolnunk, hogy már Anaxagorasz az atom-elmélet alapján áll és véleménye szerint minden ismert anyag fölismerhetetlenül apró részecskék tömörüléséből ered. Ez a föltevés azért is rendkívül figyelemreméltó, mert hogy olyannyira emlékeztet az elektronok, vagyis a negatív elektromosság észrevehetetlen parányainak az elméletére, amelyek miniatűr naprendszerekbe tömörülve, alkotják együtt az atomokat. Minden atom, bármily sokféle van is belőle, ugyanazoknak az eletronoknak különféle egyesülése azonegy pozitív elektromossággal.

Anaxagorasz gazdag család sarja volt, de nem sokat törődött a vagyonnal. Jobban izgatta őt a vagyonnál a tudomány. Fiatalon Athénbe ment. Híres tanítómester lett belőle. Érdekes tudni, hogy a nagy Szókratész, tanítványa volt neki Athénben. Szokratesszel nem foglalkozunk ezen a helyen a tudomány hősei között, mert nem hitt a tudományban.

Anaxagoraszt börtönbe vetették, mert azt hirdette, hogy a Nap nagy tűzgolyó, s talán akkora is megvan, mint Görögország. Nyilvánvaló azonban, hogy Anaxagorasz nem gondolt még arra, hogy a Nap gömbje gázállapotban van, ahogyan ezt ma képzeljük. Ő még az eget szilárd boltozatnak képzelte s a csillagokról azt hitte, hogy azok a Földről fellövelt égő kövek. Az ég felső régióiban tüzesedtek át ezek a kövek, amikor érintkezésbe jutottak a légkört beburkoló étherrel.

Anaxagorasz fölfogása összeütközésbe került kora vallásos nézeteivel, ezért csukták börtönbe. Megtámadta a vallás dogmáit, megbántotta Apollót, a görögök népszerű Nap-istenét. Mindamellett nyilvánvaló, hogy Anaxagoraszt nagyrabecsülték. Halálos ágyán