Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
A Krisztus előtti kor
A TUDOMÄNY HŐSEI lan. Egyikük azt írja a görög filozófusról, hogy Egyiptomban találkozott Mózessel. Jól mulattam a tévedésen. Mózes ugyanis kerek egy évezreddel korábban élt, mint Pithagorasz. Pithagorasz kortársa Dániel volt és Ezékiel. De nincs róla semmi adatunk, hogy ezekkel a prófétákkal valaha is találkozott. Bárha nagyon sok mese kering Pithagoraszról, — ezeket meséknek is tekintjük — élete főbb vonásokban ismeretes, megbízható adatokból. De miért érdekeljen bennünket ennek a harmadfél évezredes görög filozófusnak az élete? Sokkal érdekesebb ennél, hogy ez az ókori bölcs volt az első, aki azt hirdette, hogy nem a Föld a világegyetem közepe és nem a többi égitestek bolyonganak a mi Földünk körül, hanem a Föld kering a Nap körül. Mai ismereteinkkel is nehéz elképzelni, hogy bolygónk, amelyen élünk, ezerszerte sebesebben rohan a világűrben, mint a leggyorsabb expressz-vonat. Valamivel könnyebb elképzelni a földgömb szakadatlan forgását önmaga körül. Ha figyeljük a keleten fölkelő Napot, amint lassan fölfelé ível az égboltra s nyugaton ismét lehanyatlik, úgy érezzük, a régi idők emberének nincsen oka szégyenkeznie, amiért azt hitte, hogy a Nap kering a Föld körül. Azok közül, akik az idők során az elsők közt ismerték föl a Föld forgását, Galilei neve a legkimagaslóbb. Rá fogunk térni egy későbbi fejezetben Galilei szerepére, állásfoglalásának jelentőségére. Egyelőre azonban hadd szóljunk Pithagoraszról, aki több, mint két évezreddel őelőtte fölismerte már ezt az igazságot. Pithagorasz elméletét nyilván nemcsak tanítványai fogadták el, de a következő évszázadok csillagászainak egész sora, io i
