Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Világítás magyar módra

ták, de ilyen lámpát szereltek fel a régi gép­kocsikra, motorkerékpárokra is. Acetilénlámpák szerepelnek az Ulrich cég 1914. évi árjegyzékében; de megta­lálhatók a piacokon és a búcsúsok sátrai­ban is. A benzinlámpa falra erősített tartályá­ból, ejtőcsövön és csapon átjutott a benzin az égőfejbe. Éles fényű lángja nagy területet tudott bevilágítani. Házi használatra, utcai világításra alkalmas, felfüggeszthető fajtá­ját viharégővel szerelték fel. A századfor­dulótól az első világháborúig használatos (1. Ulrich В. J. árjegyzéke, 1914. április 1.), de robbanás- és tűzveszélyessége miatt nem terjedt el igazán. Innen ered a ma már csak forrasztásra használatos forrasztólámpa. A spirituszlámpában spiritusz (ún. dena­turált szesz) ég. Elterjedtek az Ámor és az Ashner fajták. Készült asztali, álló-, függő-, éjjeli lámpa és csillár változatban; temeté­seken a mai napig használatos kandeláber gyanánt. Az acetilén-, a benzin- és a spiri­Csarnokok, termek, folyosók fehérernyős petróleumlámpája 1880-ból (Zsámbéki Lámpamúzeum anyagából) tuszlámpának számos változatát mutatták be az 1904-es budapesti világítási kiállí­táson. 69

Next

/
Thumbnails
Contents