Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Világítás magyar módra

ban égettek. Ehhez már nem kellett koppantót használni.

A gyertyatartók a történelmi Magyarország területén hat csoportba sorolhatók:

1. csoport: szorítás, ill. rugós gyertyatartó. A fa- vagy fémtalpon álló fémrúdhoz rugóval vagy szorítóval feszíti a gyertyát. A legősibb gyertyatartó-szerkezet, amelyet tűzveszélyessége miatt hatóságilag be is tiltottak. Ezért ritka, csak Sopron, Zólyom és Gömör megyében ismeretes.

2. csoport: száron szabályozható hüvelyes gyertyatartó. A gyertyát tartó kis hüvely a serpenyő közepéből kiemelkedő száron tetszés szerint szabályozható és ideoda forgatható. Az alján levő serpenyő a leolvadt faggyút fogja fel. Falusi kovácsok munkája, kovácsolt vasból készült. Magyarországon ez is ritka, Zólyom megyében és a Felvidéken használták.

3. csoport: szabályozható hüvelyes gyertyatartó. Általában horogszerű fogantyújával fogva tartották kézben. A gyertyát tartó hüvelyecske (tok vagy köpü) itt is fel és le szabályozható, és alul szintén serpenyőjük van. Három változatban készült:- A leggyakoribb a láb nélküli, talpas bádog serpenyőn áll, amelynek közepéből oldalt hasított bádoghenger emelkedik ki. A hasíték szélén apró oldalbevágások vannak a hüvely kengyelének feltámasztására. így a gyertya emelhető, fogyása tehát nem befolyásolja a láng magasságát. Az Alföldön, Sopronban és Csík megyében használták.

— Ritkábban fordult elő az ugyancsak serpenyős talpazaté gyertyatartó, amelynek közepéből csavarmenetes vastag huzal emelkedik, amelynek vége meghajlított fogantyúban végződött. A huzal menetei között gyertyahüvely (köpü) mozgott, amely a hozzá erősített kis fogantyúval a gyertyát tetszőleges ma-Csavarmenetes, talpas gyertyatartó (A szerző gyűjteményéből)

gasságba emelte vagy süllyesztette a csavarmenet forgatására. Az Alföldön és Borsod megyében terjedt el.

— Az ún. „drótostótok” és a vándorárusok terjesztették el egész Közép-Európában azt az esztergált fatalpazaton álló gyertyatartót, amelyben a gyertyát kis bádoghüvely tartja. A hüvelyt a kétoldalt felfüggesztett kifeszített huzalon lehet fel és le mozgatni nyitott hengerben. Alatta kis bádogtepsi található a leolvadó faggyú felfogására.

4. csoport: merev asztali álló gyertyatartó, a mai napig is használatos. A gyertyát tartó hüvely talpas merev száron áll. Kezdetleges formája a háromágú faláb, később fából, fémből, üvegből, agyagból, porcelánból készült alakokkal díszített gyertyatartók jelentek meg. A fában gazdag vidékeken (Erdélyben, Nógrádban és a Dunántúlon) sok kézi faragással díszített példányt találtak. Különösen érdekesek a

61