Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Bevezetés

acetiléngáz lángjának mértékét. Erős fé­nyéért az iparban, a közlekedésben, bá­nyákban, vízi járműveken és bóják kivilá­gítására széles körben használták. A butángázzal világító lámpa még ma­napság is használatos. Különleges égőfeje van, mert négyszer annyi a levegőszükség­lete, mint a világítógáznak. Otthonok meghitt fényei A 19. században már olaj- és petróleum­­lámpák világítottak a szobákban, a veran­dákon, a kapualjakban, az udvarokon, hol oszlopon vagy talpon állva, hol a mennye­zeten függve, falikarról vagy asztalra állít­va. A boltokban egymás mellett sorakoz­tak az egyszerű és olcsó lámpák és a jobb minőségű vagy díszesebb, drágább világí­tóeszközök. Az asztali lámpák egyszerűbbek voltak: vasöntvényből, cinkből, rézből vagy öntött vagy opálüvegből készültek virágos díszí­téssel, néha Kosmos-égővel (6. és 10. áb­ra). Sárgarézből készültek oszlopos vagy talpas lámpák, áttört megoldásban, rubin­vörös, halvány lila, zöld vagy kék színű üvegöblönnyel (7. ábra). Némelyik a kan­delábert utánozta. Ernyőjük olykor tulipá­nos, gömb alakú burájuk metszett vagy ho­mokkal fúvatott. A nagyobb és jobb minőségű, drága asz­tali lámpáknak csiszolt üvegöblönyük volt, néha korinthoszi oszlopon álltak, a végén ezüst vagy antikolt rézlappal, szatén- vagy selyemernyő fedte őket, amelyet olykor üveggyöngy díszített (8. ábra). A lámpates­tet klasszikus motívumok (Cupido, keru­­bok stb.) ékesítették. Falikaros változatban vasöntvény áll­ványzattal készültek, de mennyezeti húzós és líra alakú lámpákat is használtak. Egyes lámpák az időt is mérték. A házon kívüli (előtér, kert, kapu stb.) lámpákat céljuknak megfelelően alakítot­ták ki, pl. az utcán kapu felett falikaros, az udvaron és kertben álló, oszlopos lámpa világított. A ház szükségletének általános elve, hogy minden helyiségben legalább egy lámpa legyen; így duplexégős gömbburás (kettős belű) lámpa égett az előtérben, a verandán, a nappali szobákban, az ebédlő­ben. Az utóbbi két helyiségben még - a további igénynek megfelelően - egy-egy körégős 40 gyertyafényű lámpa is világí­tott. A hálószobában egy nagyobb és egy kisebb virrasztó lámpa volt (12. ábra). A gyerekszobában este rózsás burás lámpa, éjjel kis falilámpa, asztali mécses vagy kis füles gyertyatartóban gyertya égett (9. ábra). Közönséges polírozott fémtartályos vagy sárgaréz lámpát használtak az istálló­ban, az udvaron, a kertben és a pincében. Ez a felsorolás természetesen nem törvény­­szerű, de jellemző. A lámpákat mindig tisztán tartották, gyakran mosták az üvegrészeit, kanócok végét nyírták, mindig gondosan feltöltöt­­ték petróleummal. Ernyős, szecessziós, állványos asztali lámpa 1900-ból (Tiffany Studio, USA) Hárfa alakú függőlámpa duplex égővel (1880-ból) (C. A. Meadows: Oil Lamps) 44

Next

/
Thumbnails
Contents