Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)
Bevezetés
Az olaj származhat állati testből (tengeri emlősök); növényi (virág, repce, makk stb.) vagy ásványi anyagból (bitumen, petróleum). A világító olajgáz: petróleum, paraffin, kátrány. Vízben nem oldódik, sűrű kormozó lánggal ég. A paraffin telített szénhidrogénekből áll. Melegen fehér, folyékony, lehűtve sárgásfehér, zsíros, szagtalan, szilárd anyag. A kőszén, kátrány, kőolaj, petróleum, földgáz lepárlásából állítják elő. A gyertyagyártás alapanyaga. A petróleum (kőolaj) színtelen vagy sárgás színű folyadék. A föld mélyében található szénhidrogének elegyéből, az ásványolajból 150 .. . 300 °C-on desztillálják, majd finomítják. Forráspontja magasabb, mint a benziné. Világításra használatos. A légszesz (világítógáz) hidrogén és szénhidrogén elegye. Retortákban hevített kőszénből állítják elő, mellékterméke a koksz. Előállítható még barnaszén, olaj és petróleum anyagából is. A sztearin szagtalan folyadék, faggyú és zsírsav (sztearinsav és glicerin) keveréke. Ozokerittel és paraffinnal 1818 óta a gyertyagyártás alapanyaga. Lúggal főzve szappant ad, mészkővel a Milly-gyertya anyaga. A kénsavval leválasztott sztearinsav (fehér anyag) a Milly-gyertya öntéséhez használatos. Az acetilén színtelen, kellemetlen szagú gáz. Kalcium-karbid és víz részleges oxidációjával állítják elő. Fényes, magas hőmérsékletű lánggal ég. A benzin nyers petróleum 60 . . 80 °C- os desztillációjának terméke, szénhidrogének elegye (hexán, hektán). Szénből is előállítható. A spiritusz etilalkohol, alkoholszesz, híg cukoroldat erjedési terméke. Színtelen, égető, maró ízű, gyúlékony folyadék. A fotogén főként szénhidrogénekből áll. Barnaszén kátrányából készül. A lámpás és a lámpa A lámpás és a lámpa rokon fogalom. A lámpás szóval a régi korok világítóeszközét tiszteljük meg, a lámpa általánosabb, öszszetételekben is szereplő kifejezés. A lámpás kézben hordozható, átlátszó falu kis házikó-, ill. tokszerű alkalmatosság. Világíthat benne olaj, gyertya, petróleum vagy más kezdetleges világítóanyag. (Nem kezdetleges pl. a gáz vagy a villany, ezért ilyen összetételben nem használható a szó!) Átvitt értelemben viszont ide sorolhatók a szabad lánggal égő világítóeszközök is (a fokla, a fáklya, a gyertya, a mécs stb.), mert a szabad lángú világítóeszköz alig határolható el az előbbiekben meghatározott lámpás fogalmától; pl. az üvegfal nélküli faléc oldalú gyertyatartó is lámpás. A lámpa több szerkezeti elemből álló világítóeszköz, amelyben a lánggal égő vagy izzó fényforrást rendszerint átlátszó vagy áttetsző burkolat védi. A lámpák több szempontból csoportosíthatók:- feltalálójuk szerint (Auer, Davy, Carcell stb.),- feladatuk szerint (asztali, pince-, hajó-, utcai, istálló- stb. lámpa),- szerkezeti megoldásuk szerint (körégős, laposbeles, pumpás, duplex, Aladdinstb. lámpa),- égőanyaguk szerint (gyertya, karbid, petróleum, olaj stb. lámpa). 11
