Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Út és a fény

ződésére is, ahol a MÁV is előírja a vörös gyertya-, olaj-, petróleumlámpák keze­lését. A közúti útburkolati javítások esetén a közlekedés elől elzárt útszakaszokról pi­ros-fehér sávos lécekkel vagy láncfüzérek­kel terelik el a forgalmat. A sötétedés be­álltával a kereszttalpas tartók tüskéire pi­ros üvegű, négy oldalon nyitható, kereszt­sodronyos lámpát helyeznek el, s lakatol­­nak oda. A sodronyfonatú burában ma is üvegcilinderes petróleumlámpa ég, ame­lyet a javítást végző vállalat alkalmazottja kezel (meggyújtja, eloltja, feltölti petró­leummal). Fény a síneken A vasúti világítás és felosztása A vasúti pálya őse a bányavasút; emberi erővel vontatott, fa nyompályán közlekedő kocsikban szállították a Harz-hegység bá­nyáinak szenét. A széles talpú síneket 1832-ben Stewens Amerikában, Európá­ban pedig Vignoles mérnök vezette be. E sínek fejlettebb változata máig is a vasúti közlekedés alapja. A jármüvet (személy-, teherkocsik stb.) mozdony vontatja. George Stephenson művét az első gőzmozdonyt, Brúeher vitte diadalra, majd Rocket gépe nyerte meg a Manchester—Liverpool közötti versenyt: az első 12 mérföldes vasútvonalon 53 perc alatt tette meg az utat. A 19. sz. első felében vonat csak nappal közlekedett, vasúti világításról csak 1890- től beszélhetünk, külön tárgyalva — a vasúti építmények, — a mozdonyok és — a kocsik világítását. Mindhárom helyen megkülön­böztetünk- általános világítást,- jelzővilágítást. Az általános világítás a sötétséget oszlat­ja szét (látás és láttatás).- A vasúti építmények úgymint pályaud­varok, állomásépületek stb. nappal a csarnok üvegtetején át természetes fényt kaptak, az esti világítást az első időkben az ajtók fölé erősített szurok­fáklyák, gyertyák és olajlámpák adták. Az angol vasutak területén később tért hódítottak a Tolley pumpás lámpák, Í! Német állomásnévtábla Schwert spirituszlámpával (Schwert lámpák árjegyzéke. 1898, ^ Halle) Vasútállomás peronvilágítása, lehúzható spiritusz lámpatesttel (Schwert lámpák árjegyzéke. 1898, Halle) 105

Next

/
Thumbnails
Contents