Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Út és a fény

Gyertyalámpa szükségvilágítás céljára a HÉV-en 1930-ból (A szerző gyűjteményéből) kát is szállította. (A delizsánsz elnevezés a francia diligence = gondoskodás szóból ered.) Magyarországon az első delizsánsz 1752. szeptember 18-án, hétfőn reggel nyolc órakor indult a Bomba (Batthyány) téren álló postaház elől menetrend szerint Bécsbe. A járat szerdán, szeptember 20-án a délelőtti órákban érkezett meg. Ha a de­lizsánsz éjszaka is közlekedett, akkor a ne­ve gyorskocsi volt. Emlékét a budai Gyors­kocsi utca őrzi, mert ezek a járatok innen indultak. A szürkületig közlekedő kocsikat is fel­szerelték lámpákkal, de ritkán használták azokat. Lámpáik hasonlítottak a fiákerek és konflisok lámpáihoz, csak nagyobbak voltak, és az üveget rács védte. Ezek a ko­csilámpák inkább csak a láttatás célját szol­gálták. A lámpák üvegére később a posta­kürt jelét maratták, némelyre még a ma­gyar címert is. A magasabb főúri körökhöz tartozók a kocsi ajtajára festett címerüket maratták a lámpaüvegre. E járműveken használt nagy fényvetős fényes oldalú kocsilámpák hosszú ideig fennmaradtak, nem változtatták alakjukat, csak később a jellegzetes vastag gyertya he­lyett petróleum, olaj vagy acetilén égett bennük. Az omnibusz 1832-től járt Pesten. Neve a latin omnibusz = mindenkinek szóból származik. Bárkaszerű, viaszos vászonnal fedett, nyitott jármű volt, amelynek bakján kocsis ült 1925 nov. 5-i megszűnéséig. Az omnibuszon a konflis és fiáker lám­páinál nagyobb, festett bádog, fényvetős gyertyalámpa volt, amelyet elöl a menet­irányban nagy sárgaréz szegélyű körablak védett. A gyertya lámpatestből kinyúló henge­res nyúlványban égett. A lángot a lámpa testén levő díszített gombafej alakú kürtő táplálta levegővel. A lángot nem védte cilinder, hátsó lám­pafal oldalába erősített kis piros üvegabla­kon keresztül is látható volt. A lóvasút sok tekintetben hasonlított az omnibuszhoz, de kerekei nem az utca kö­vén, hanem sínen gördültek. Először a párizsi lóvasút indult meg 1854-ben, így a nálunk 1866. július 30-án, hétfőn du. 4 órakor Európa második lóvasútja indult el a Széna (ma Kálvin) tértől Újpestig. Gaz­dája, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság volt. Az emeletes, kétosztálvos, fedett,,lu­xus” lóvasúton 30 ember utazhatott. Két ló 102

Next

/
Thumbnails
Contents