Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Fények az utcán és a munkahelyen

Akkumulátoros bányászlámpa égővel és akasztóhoroggal (A szerző gyűjteményéből) Nagyméretű viharlámpa 1900-ból hármas sodronyfonattal (A szerző gyűjteményéből) kai. így pl. a Pécs melletti vasasi kőszén­bányában már 1819-ben a Davy-féle bizton­sági lámpát használták. Később ezt a Wolf­­féle módosított Davy-lámpa váltotta fel, amelyről az előzőkben már szó volt, s ame­lyekben benzinben áztatott gyapotbél égett. 1890-től a sújtólég nélküli magyar bányákban is sor kerül az acetilénlámpa használatára. Hazai bányáinkban használ­ták azokat a nehéz, fémtartályos bányász­lámpákat, amelyeknek alsó nagyobbik ré­szében áramot fejlesztő, savas akkumulá­tor volt. Ennek az árama táplálta a henge­res akkumulátorrész felső végéhez ízesült opálfényű burkolatban égő kis izzólámpát. A lámpát horoggal lehetett felakasztani. Ma a bányászok fején körrugóval erősíthe­tő homloklámpa világít, amelyhez vezeték­kel csatlakozik az övre akasztott kisakku­­mulátor. Ez az eszköz végleg kizárja a rob­banás veszélyét. Hadilámpák A háborúban a tűz már az ókorban is első­sorban a közvetlen pusztítás szolgálatában állt. Arkhimédész gyújtótükrökkel lobban­­totta lángra az ellenség hajóit; a bizánciak és a szaracénok az ostromra görögtüzet 95

Next

/
Thumbnails
Contents