Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
Reneszánsz bútorművészet
A német reneszánsz székek hasábos vagy terpesztett lábúak, áttört, gazdagon faragott támlával készülnek, de találkozunk a sella curulis formával is. Az ágyak fejrésze magasabb, lábrésze alacsonyabb. Csaknem mindig oszlopok tartják a menynyezetet, az oszlopok közeit pedig függönyökkel töltik ki. A még gótikus reminiszcenciákat őrző, lehúzható lappal nyíló, álfiókos ládaasztalok mellett megjelennek itt is a balluszteres lábú asztalok, de a balluszterek nehézkes, dinnyeformát, súlyos oszlop jelleget öltenek. Északon az alapvető tárolóbútornak a ládának a konstrukciója még konzervatív, szerkezete, felépítése nehézkes, homloklapján azonban már bibliai jelenetek kapnak helyet; az 1545 évszámmal ellátott lüneburgi ládán Tóbiás, a Nürnbergben őrzött brémai ládán Eszter történetét láthatjuk. A kortárs német építészet hatása a díszítőmotívumok megválogatásánál is érvényesül, e zsúfolt, többalakos kompozíciókat oszlopok, féloszlopok, pillérek, pilaszterek, hermák közé szorítják vissza. A magas lábra állított, homlokoldalán ajtóval nyíló ládát — az olasz credenza, a francia buffet vagy dressoir, az angol cupboard német megfelelőjét — itt lábas szekrénynek (Stollenschrank) hívják, és természetesen itt is edény tárolására használják. Felületét groteszkkel, puttókkal, hermákkal, vázákkal, kandeláberekkel, medaillonokkal, címerekkel és figurális jelenetekkel zsúfolják. A Rajna-vidéki lábas szekrények kecses, magas lábon állnak, szögletes formájúak, akantuszlevéllel díszítettek. A vesztfáliaiak felépítése, aránya más, itt a lábak alacsonyabbak, maga a szekrénytest zömökebb, szélesebb, a kétajtós rész alá általában fiókok kerülnek, a díszítés pedig mindig figurális. Gazdagon faragott, jelenetes díszítést kap az 1600-as évek német írószekrénye az ún. Schrenkschyve. Nemcsak ajtóinak betétmezőit, hanem lehajtható írólapját is bibliai történetek bemutatásával gazdagítják. (Zsuzsanna-jelenetes és Utolsó vacsora-jelenetes szekrény.) Míg a nagyobb tárolóbútorok, ládák, lábasszekrények, írószekrények többnyire faragottak voltak, a kisebb ládikák és kazetták — főleg a Rajna vidékén — festettek. A világi élet dicsőítése mellett, ezeken is gyakran ismerhetünk fel bibliai jeleneteket, Ábrahám áldozatát (1522) vagy Judit és Holofernész ábrázolását (1558). E képeket sajátos technikával festették: bizmut- vagy kátrányfestéssel: krétarétegre por alakjában bizmutalapozást r v ____________________J 108 108. Peter Flötner: négyajtós emeletes szekrény; Nürnberg, 1545. 109. Rakott művű szekrényke; Tirolból 1570—1600. (Budapest, Iparművészeti Múzeum) 92
