Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)

Reneszánsz bútorművészet

92. Láda; itáliai, XVI. század első fele (Budapest, Iparművészeti Múzeum) A budapesti Iparművészeti Múzeum Griselda­­jelenetes ládáján, amely talán Umbriában készült, Boccaccio egyik novellájának hősei jelennek meg. Különösen szép a középmező még perspektíva nél­küli lovas jelenetének bemutatása. A láda mellett a tárolóbiitorok sorában széles, robusztus formájával feltűnik a credenza, az olasz reneszánsz ebédlőszekrény. Egy budapesti magán­­gyűjteményből került nemrég az Iparművészeti Múzeumba különösen szép példánya e bútortípus­nak. Színes famozaik berakással készült. Az előző­leg kivágott és összeillesztett díszítőmotívumokat a tömör fába és nem a furnérba ágyazták. Széles ta­lapzatát sakktábla-, pilasztereit geometrikus must­ra díszíti. Rendkívül gazdag két-két ajtójának négy-négy betétmező berakása is. A koszorúba komponált rozettákat lent virágos ágak, fent ke­reszt és holdsarló (Fiesole címere?) egészíti ki. Zárórészében a mellső pilaszterek mustrájával azo­nos fiókhomloklap, ill. fiók kapott helyet. Egykor a falnál levő támlarésze sajnos ma már nincs meg. E credenza rokondarabja a fiesolei Museo Bandi­­niben található. Mindkettő Firenzében készült a XV. század második harmadában, talán Giuliano da Maiano közreműködésével. Ezek a tárgyak mind formájukban, mind díszítési módjukban quattrocento jellegűek. A credenzával csaknem egyidőben a quattrocen­to második felétől készítik emeletes szekrényeiket, amelyek két egymásra helyezett ládából alakulnak ki. homloklapjukon nyíló ajtókkal. Későbbi, már XVI. századi példányaikon, főleg egyházi darabjai­kon. sekrestyeszekrényeiken a legtökéletesebb a struktúra és dekoráció összhangja. A két szinten különböző oszloprendeket alkalmaznak, alul dór, felül jón féloszlopok vagy pilaszterek tagolják a bútor felületét. Az olasz reneszánsz legjellemzőbb bútortípusa a cassapanca, amely szintén a fal mellett álló, kar- és háttámlával ellátott, tárolásra és ülésre egyaránt al­kalmas ládapad. Párnával gyakran hálóhelyül is használják. Kezdetben dísztelen, később miként budapesti példánknál is, rakott művű. azaz színes famozaikos. Vízszintesen tagolt talapzaton áll, amely elöl kissé beugrik. Domborúan ívelő homlokol­dalán a berakott rozettákat csillagos rombuszos mezők keretelik. A csillagmustra a láda szélső pi­­laszterein is megjelenik, a csigás kartámla alatt. Ol­dalán egy, háttámláján öt változó, zegzugvonalas, pálcikára fűzött gyöngysoros, csavart, szalagos ke­retű füles négyzetes mező képezi a rozetta kereteit. Felül perspektivikus rácsminta zárja le a gazdag, bár szigorú rendbe foglalt ornamentikát. A változatos formájú studiolókat vagy kabinete­ket apró és fontos tárgyak őrzésére használták, de egyben írásra is alkalmas bútordarab volt. Ezeket Velencében festett és aranyozott lapos reliefekkel, Észak-Itáliában ún. certosa, Firenzében pietra du­ra berakással, muránói üveglappal, fajansz- és fémlappal ékesítették. 79

Next

/
Thumbnails
Contents