Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)

Reneszánsz bútorművészet

85

tumok lényegét, ügyelnek a vonalvezetés egyszerűségére, szigorúságára, a mértékletes dekorációra. Megnő a horizontális vonalak hangsúlya a gótika vertikális tagolásával szemben. A bútorstruktúra alapvető eleme a ritmus, amellyel nyugodt. kiegyensúlyozott, harmonikus formát kapnak. Ezt a ritmizálást építészeti elemek segítségével oszlopokkal, féloszlopokkal, pillérekkel, pilaszterekkel érik el. Úgy tűnik, a bútor talán egy fokkal jobban kötődik az antikhoz, mint a kortárs művészethez.

86

Különösen a firenzei bútor őrzi mindvégig szigorú arányait, logikus felépítését, mértéktartó díszítését. A felfedezések hatására alakuló újfajta dekoráció (egzotikus fa, kőberakás) érdekes módon Rómában diadalmaskodik, ahol a klasszikus antik hatás a legerősebb. Velencében a quattrocento végén alkalmazzák a pastigliata dorátát (faalapon stukkórelief), s ezek a tárgyak Velence kereskedelme révén az egész kontinensen elterjednek. Liguriában és Emíliában rusztikusabb. architekturális, toszkán igazodású bútorok készülnek.

75