Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
Az ókor bútorművészete
г л Az ókor bútorművészete Egyiptom V J /vövid anyag- és technikatörténeti bevezetőnkkel talán sikerült jeleznünk azt, hogy az európai bútorművészet forrását a Nílus partvidékén kell keresnünk. Az alapvető asztalosszerszámok, bútorkészítési eljárási módok már csírájában megvoltak az egyiptomi kultúrában, hiszen ismerték például a fejszét, fűrészt, fanyelű vésőt, lyukfúrót, értettek a primitív csapoláshoz és az enyvezéshez, s i. e. 3000 körül furnérozással, faborítással, intarziával már művészi hatásokat tudtak elérni. E fában szegény vidéken a jobb bútorokhoz a fa nagy részét importálniuk kellett. Régi forrásokból tudjuk, hogy а III. dinasztia idején i. e. 2686—2613 között egy alkalommal több mint negyven fával megrakott hajó jött Egyiptomba — feltehetőleg Szíriából — cédrust, ciprust, kőrist, fenyőt hozva. Legdrágább az ébenfa volt. Gyakran hadisarcként vetették ki, de szívesen elfogadták egyes népektől adó fejében is, ahogyan ezt Hérodotosz például az etiópokról feljegyezte. I. e. 1390 körül III. Amenhotep fáraó a babilóniai királynak ébenfa bútorokat küldött ajándékba: négy ágyat, egy fejtámaszt, két támla nélküli és hat támlás széket. Könnyen hasadó hazai bútorfáikat, a tamariszkuszt, akácot, jánoskenyérfát, datolyapálmát gyakran furnérozták ébennel; vagy elefántcsonttal együtt az ébent díszítőmotívumok készítésére használták. Dekorációs technikájuk magas szintű és fantáziadús volt. A harmadik évezred elején létrejött despotikus államban a fáraó és az uralkodó osztályok hatalma a művészetben is korlátlan volt. Rabszolgák ezrei készítették a piramisokat és masztabákat, hirdetvén a napisten Amon Ré és fia nagyságát. Mivel hittek a lélek halhatatlanságában, egyrészt a sírokba rakták mindazokat a személyes használati tárgyakat, amelyekre elképzelésük szerint a halottnak a túlvilágon szüksége lehetett, másrészt, sírsztéléiken feliratos emléktábláikon is megörökítették az elhunytat, rendszerint a trónoló Ozirisz előtt, halotti lakomán, családtagjaik társaságában. így tehát az egyiptomi bútort a sírokban talált tárgyi emlékeken kívül a korabeli képzőművészeti alkotásokból is megismerhetjük. Az Óbirodalom (i. e. 2700—2200) korából valók Hetepheresz királynő bútorai. Hordszékének felirata szerint fia, Kheopsz fáraó parancsára készültek karosszékével és ágyával együtt. Mind a karosszék, mind az ágy lába aranyozott, oroszlánláb formájú, de míg az ágy aranyleveles, kék és fekete fajansz, toll- és virágmotívumos berakásé, addig a szék egyszerű, ébenfa ülőlappal és háttámlá-20
