Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
Az asztalosmesterség története
5. Asztalosszerszámok Hans Kipferle asztalán, 1561. fontosabb, ahol a fát nem festették, a díszt sokszor a fa ereinek játéka adta: hürirányú rönknél lágyan ívelt, kúpos rajzolatot, sugárirányúnál párhuzamos rostot. A reneszánsz korában egyre inkább differenciálódnak a faragó-, fűrészelő-, gyaluló-, véső-, fúró-, metsző-, színelő-, reszelő-, csiszolószerszámok. A drezdai Historisches Museumban őrzött egyik jegyzék 1553—1586 között 161 asztalosszerszámot sorol fel, többek között eresztő-, illesztő-, fogazó-, pofa-, léc-, profil- és lemezelőgyalut, árok- és csapolófűrészt, különböző ék- és csavarszorítókat. A felületkezelést színelőpengékkel, horzsakővel, szépiával, téglaliszttel, habkővel, faszénnel, lószőrrel végezték, ezután következett a többszörös firniszbevonás, ill. viaszos utókezelés. Egy száz évvel későbbi metszeten (1678) a következő asztalosszerszámokat ismerhetjük fel: eresztő-, simító-, nagyoló-, párkány- és horonygyalut, lapos- és kanalasvésőket, párhuzamvonót, derékszöget, szögmérőt, illesztőfűrészt, furdancsot, cigányfúrót, keresztvágó, daraboló-, svartnivágó és rókafűrészt, fűrészhajtogatót és bárdot. A reneszánsz kezdetén még a tömör fára rajzolták a mintát, és a kivésett felületbe helyezték a mozaikszerűen összeillesztett színes fadarabokat (tarzia). Az egyik legfontosabb munkaeszköz az intarziavágó kés (Schnitzer) lett, amelynek a szára hosszú, rúd alakú és a pengéje rövid. Ezt a kést munka közben úgy kell tartani mint a ceruzát, és kis nyomással szálirányba kell vele vágni. Csak a XVII. században találták fel a lombfűrész- vagy fonálfűrészgépet, addig késsel vágták az intarziát. Óriási lendületet adott az intarzia fejlődésének a furnérvágó gép feltalálása Augsburgban, s ez 1660 körül Georg Renner nevéhez fűződik. Ezután általánossá vált a furnérozás: az olcsóbb alapfát vagy vakfát drágább és értékesebb fával, furnérlappal borították, amelybe beleágyazták az intarziát. A főbb intarziakészítő eljárások már ekkor kialakultak, s a következő korszakban csak finomodtak, differenciálódtak. 11