Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)

A barokk és rokokó

délyességének, Borromini csapongó önkényének, Guarini szeszélyének, nyugalom és egység jellemzi Jacob van Campen és Pieter Post hágai Mauritzhuisát, s ugyancsak Campen amszterdami régi városházáját, vagy Philippe Vingboons jó arányú, kiegyensúlyozott. oromzatos házait a csatorna partján. Szürke, sárga kőtalapzaton emelkednek a vörös tégla épületek, egyre gazdagodó kődekorációval, volutákkal, fesztonokkal, obeliszkekkel. A század végén, a nantes-i edictum (1685) után idemenekült Dániel Marót honosítja meg XIV. Lajos stílusát.

Míg a protestáns Hollandiában az egyházi művészet is világi jellegű, a katolikus Flandriában Albert főherceg helytartósága idején négyszáz egyházi épület készül, s ez csak folytatódik Ferdinánd főherceg idején.

A flamand világi építészetnek Rubens 1622-ben a genovai palotáról kiadott munkája szab irányt, olasz példát mutatva így a flamand barokk építészetnek.

A holland polgárházak belső kiképzése is józan és mértéktartó. Ezt mutatják Rembrandt kortársai

137. Frans Franken (1581—1642): Rubens háza, (Stockholm)

138. Hátasszék; Itália, XVII. század (Budapest, Iparművészeti Múzeum)

139. Hátasszék; Németalföld, XVII. század eleje (Amszterdam, Rijks Museum)

137

118

i