Vadászi Erzsébet: A bútor története (Budapest, 1987)
Reneszánsz bútorművészet
vében is megőrződött, kelengyéjét, ruhaneműit vitte magával benne. Mivel esküvői ajándék volt, megmunkálására megkülönböztetett figyelmet fordítottak: intarziával, festéssel vagy faragással díszítették, sőt gyakran egy tárgyon együtt különféle technikai eljárásokat is alkalmaztak. A módosabbak rakott művű ládába gyűjtötték gyerekeik hozományát. A faberakás, famozaik, később intarzia, a legkedveltebb díszítő eljárások egyike. A gazdaságos pozitív-negatív intarzia díszítés, az ún. kettős lapú eljárás nálunk is ismert volt. Rendszerint világos jávor és sötét dió furnérlapot raktak egymásra, s kivágás után a mezőket felcserélték. A rakott művű ládák díszítőmotívumai: geometrizált mértani mustrák, fonadékok, rácshálók, arabeszkek, elképzelt városképek, virágos vázák, ún. olaszkorsók. Még középkori reminiszcenciákat őriz a Magyar Nemzeti Múzeum haboskőris borítású kézsmárki télyból való városképes ládánk is. Az architektonikus tagolású félköríves fülkék ékességei, a zászlódíszes, emeletes, várostornyos épületek a firenzei ábrázolások, Brunelleschi és Uccello prespektivikus architektúra ábrázolásainak ismeretében foganhattak. E későbbi és provinciálisabb jellegű intarziamunkák azonban sajátosan egyéni színezetet öltenek a Felvidéken, ládánk rokon emlékein, a már említett kézsmárki Láng János és fia Kristóf a Thököly-várkápolnában levő imaszékén, és a közeli bártfai kétüléses stallum (jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán) városképes mellvédéin, ill. dorsáléin is. Felvidékről, de már a XVIF század elejéről való, szintén haboskőris borítású a gömöri láda is (Magyar Nemzeti Múzeum). Alacsonyabb, a homloklap tagolását követő talapzaton nyugszik. Világos jávorfa alapon sötét paliszander fiiévei berakott pilaszterei középen arabeszkes és a széleken félköríves kisebb mezőket fognak közre. V _____________________________J 129 ládája, ívelten kivágott, magas, két fiókot magábarejtő talapzaton áll, homloklapja három kereteit, csillagos pilaszterrel szimmetrikusan két egyforma részre osztott: a betétmezőkben álló rombuszokkal ékes keresztsávok között fonadékos mintával kitöltött négyzetek kaptak helyet. Feltevéseink szerint ugyancsak kézsmárki vagy Kézsmárk környéki az egykori pálfai Aponyi-kas-Kétszer is előfordul az 1629-es évszám egyik pozitív-negatív intarziás ládánk szélső betétmezőinek ívközeiben. E láda másik érdekessége, hogy teljesen aszimmetrikus módon a bal oldali betétmezője sötét alapon világos, a középső és a jobb oldali viszont világos alapon sötét indás, ill. koronás kétfejű sasos berakással készült. A nálunk annyira elterjedt, és az európai bútor-108
