Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Harmadik fejezet. Új utakon az újraegyesítés után (1964-1972)
molyabb felszerszámozás, készülékezés igényét. A készülékezéssel párhuzamosan jelentkezett a forgácsolószerszámok iránti fokozott igény is. Az 1960-as évek elején az új gyártmányok felszerszámozása már súlyponti kérdéssé vált. 1964 májusában a közúti járműgyár szerszám-gyáregységében megkezdte működését az elemekből összeépíthető készülékkölcsönző állomás (EQK). Az állomás dolgozói — szerkesztők, technológusok, szerszámlakatosok — az NDK-ból vásárolt előregyártott készülékelemekből, a hagyományos eljárásnál sokkal rövidebb idő alatt fúrás, marós, esztergályos stb. készülékeket állítottak össze az igénylő üzemek számára.' Az 1960-as években a kovácsüzem termelése átlagosan 11-12 ezer tonna, az acélöntödék átlagos termelése 10-12 ezer tonna, a vasöntöde átlagos termelése 9—11 ezer tonna között volt. A nagy távlati feladatokra való előkészület mellett a vállalat vezetői a hagyományos gyártási ágakban az előírt feladatok teljesítésére és a termelés korszerűsítésére, a termelés szervezettségének fokozására törekedtek. A vasúti kocsigyártásnál megfelelő szervezési intézkedésekkel elérték, hogy az egytípusú gyártmányokat megszakítás nélkül, teljes mennyiségben gyártsák le. 1964-ben forgóváz-gyártósort alakítottak ki, a kárpitosüzemben bevezették a szalagszerű termelést. A második ötéves tervidőszak beruházásai részben a tárgyidőszak termelési feladatait segítették elő, részben pedig már a harmadik ötéves terv végrehajtásának előkészítését szolgálták. A második ötéves tervidőszak alatt végrehajtott beruházások értéke 718,7 mFt volt. A beruházási összeg 27,6%-át építésre, 53,3%-át gépbeszerzésre, 14,1%-át egyéb beszerzésre fordították. A gépesítés fejlesztésének kiemelt kezelése összhangban volt a népgazdaság fejlesztésének célkitűzéseivel. A tervidőszak alatt megvalósított legfontosabb létesítmények : — a sajtolóműhely építése, illetve felújítása, — készáruraktár építése, — hőkezelőüzem építése, — orvosi rendelő és irodaház építése, irodaépületek felújítása, — a vagonszerelde IV-V. hajó építése és a vagonszerelő csarnok felújítása,- a pótalkatrészgyártó üzem építése,- a motorgyáregység épületének felújítása voltak. Ezek közül az új hőkezelő, az új motorgyáregység épülete és az 1965. év végéig beérkezett — a harmadik ötéves terv célkitűzéseit szolgáló — gépek és termelőberendezések már a harmadik ötéves terv időszakában léptek be termelőkapacitásként. Az építések, rekonstrukciók, felújítások lényegesen nagyobb hányada a tervidőszak két utolsó évében, 1964-65- ben valósult meg. A második ötéves tervidőszak termelési eredményei (eFt-ban, 1965. I. 1-i áron) Év Teljes termelési érték eFt Exporttermelés eFt 1961 1 812711 596 356 1962 1 996 647 621 327 1963 2 267 245 903 468 1964 2 711 667 1 120 873 1965 2 826 986 1 165 464* Vállalati összes létszám Munkás fő fő 1961 13 723 9 890 1962 14 479 10 463 1963 15 768 11 509 1964 16 336 12 067 1965 16 309 12 067 A tervidőszak alatt a szakképzett munkásállományú dolgozók aránya 46,2%-ról 46,9%-ra emelkedett. A növekedés üteme alacsonyabb volt, mint a munkáslétszám növekedése. 74 A létszám alakulása 1960—1965 között A munkáslétszám a tervidőszakban 1960-hoz viszonyítva 22,9%-kal növekedett. A munkáslétszám aránya az összlétszámhoz viszonyítva 1965-ben 73,9% volt.
