Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Harmadik fejezet. Új utakon az újraegyesítés után (1964-1972)
Új utakon az újraegyesítés után 1964.-1972 (A termékszerkezet felülvizsgálása) A Vagongyár és a Szerszámgépgyár újraegyesítése után, az új ipari nagyvállalat további fejlesztésére vonatkozó döntéseket a termékszerkezet felülvizsgálata előzte meg. Új utak keresésére ösztönzött a gépiparról hozott párt- és kormányhatározat, amelyet a vállalat saját tapasztalatai alátámasztottak. Bebizonyosodott, hogy a vasúti gördülőanyaggal — mint fő gyártmánnyal - nem volt biztosítható a gazdaságos termelés. A vállalat vezetői olyan termékeket kerestek, amelyekkel a győri gyár a világpiacon esélyes lehet. A győri közúti járműgyártás hagyományaira támaszkodva ezért a Vagongyár bekapcsolódott a kormány járműprogramjába, amely a KGST-n belül létrehozott nemzetközi munkamegosztás alapján, a szocialista gazdasági integráció keretében bizonyos közútijármű-alkatrészek illetve járművek gyártását vállalta. A vállalat jövője szempontjából a közúti járműprogramba való bekapcsolódás olyan nagy horderejű döntés volt, amely hosszú időre megszabta a gyár fejlődésének útját. A gépipar szervezésével és fejlesztésével összefüggő felső szintű döntések alapján a gyárban már a második ötéves tervidőszak első éveiben is hajtottak végre profiltisztítást, illetve profilmódosítást. 1961-ben beszüntették a csónakmotorok és a traktor-pótkocsik gyártását, ugyanakkor az egyenáramú gépekből jelentkező igények kielégítése érdekében megkezdték az egyenáramú gépek (TC motorok) gyártását. 1962-ben a KGM döntése alapján megszűnt a Vagongyárban a vasúti teherkocsigyártás. Viszont a villamos gépek előállításába nagyobb mértékbe bekapcsolódva, a vállalat az Egyenáramú Gépgyártól átvette a villamos hegesztőgépek gyártását. A vasúti személykocsik utaskényelmének korszerű szintre emelése szükségessé tette a klímaberendezések beépítését. 1962-ben a Vagongyár az angol Stone cégtől vásárolt licenc alapján - különböző kooperáló vállalatok bevonásával - megkezdte a személyszállító kocsik klímaberendezéseinek gyártását. 1963- ban az olajipari termékek szállításával kapcsolatban felmerült igények kielégítésére a KGM utasítására ismét megkezdték a vasúti tartálykocsik gyártását, 63 m3-es, fűtőcsöves és fűtőcső nélküli kivitelben. 1964- ben a KGM döntése alapján beszüntették a RÄBA 106. típusú dumper gyártását. Ezt a gyártmányt fejlesztett kivitelben a Gödöllői Gépgyár gyártotta tovább. A fejlesztett kivitelű dumper hátsó és mellső futóműveinek gyártását viszont a Vagongyár profiljába sorolták. 1964-ben megkezdte a vállalat a kompresszorok és légfékszerelvények gyártási profil leadását is. A tervek szerint a profil leadásának 1967. március 31-ig négy lépcsőben kellett megtörténnie. Ugyancsak elhatározták, hogy 1968. I. n.-év végéig folyamatosan beszüntetik a lassúégésű Diesel-motorokból és a Dieselelektromos gépcsoportokból a 13,5/17 furatcsaládhoz tartozó 50 LE feletti motorok gyártását.1 A termékszerkezet átalakításának a vállalat fejlődését döntően befolyásoló mozzanata a közúti gördülőanyag-gyár67
