Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)

Második fejezet. Az átszervezéstől az újraegyesítésig (1950-1963)

ciót igénybe vevő, finom gépészeti berendezéssel ellátott gyártmányt a Vagongyárban kiváló minőségben készítették. A vagongyári portáldaruk felvették a versenyt a világpiac régi szakcégeinek gyártmányaival. A gyár 1963-ig folyamatosan szállított Lengyelországba. Megrendelők voltak még India, Görögország és Jugoszlávia.45

A hároméves terv időszakában a fejlődő hazai olajipar és nehézvegyipar részéről felmerülő érdeklődés nyomán a gömbtartályok gyártására korszerű, termelékeny technológiát dolgoztak ki. Ugyancsak korszerűsítették a nagy átmérőjű hegesztett csövek gyártását is.

Noha a központi irányelveknek megfelelően a hároméves terv feladatainak végrehajtását elsősorban a meglevő lehetőségek jobb kihasználásával, a munka jobb, termelékenyebb megszervezésével kellett megvalósítani, a viszonylag nagy mértékű felfutás biztosítósa érdekében szükség volt új beruházásokra is. A vagongyártást szolgálta az új vagon végszerelde és a vagon asztalosüzem felépítése. A dieselesítési programot segítette elő a motor-gyáregységben az emeletráépítés, a hőkezelő üzem első ütemének megvalósítása, a trafóház és a ll-es alállomás bővítése. A szintén újonnan felépített irodaépületben korszerű konyhát, ebédlőt, mosdókat, férfi és női fürdőket, öltözőket is helyeztek el. A repülőtéri hídcsarnok befejezése szintén növelte a termelőkapacitást.46

A Vagongyár főbb gyártmányai és ezek exportja

1958-1960 között

Gyártott mennyiség (db)

Ebből

export (db)

vasúti személykocsi

914

814

vasúti teherkocsi

1119

20

Diesel-mozdony

80

21

Diesel-motor

119

26

portáldaru

19

19

diffuzőr

11

10

kanalas kotró

20-57

1958 és 1960 között a Vagongyár dolgozóinak létszáma az alábbiak szerint alakult:

1958

1959

1960

összes létszám

7929

8366

8664

ebből munkás átl.

5771

6126

6353'‘7

A hároméves terv időszakára kitűzött eredeti tervüket a Vagongyár dolgozói több alkalommal felajánlásokkal növelték, amelyek elsősorban az export bővítését szolgálták. Az 1958. év első felében végzett munka alapján a Vagongyár tizedszer, majd 1959 áprilisában tizenegyedszer nyerte el az élüzem kitüntetést/'8

A második ötéves terv iparpolitikai célkitűzései

A hároméves terv célkitűzése, az ország gazdaságának helyreállítása az ellenforradalom után, megvalósult. Az 1961- ben beindított második ötéves terv célja a szocialista gazdaság fejlesztése, iparpolitikai téren az ipar szerkezetének átalakítása volt. A tervidőszakban főleg a hazai adottságoknak megfelelő iparágakat kívánták fejleszteni. A fejlesztésre elsősorban kijelölt vegyipar mellett a gépiparnak is fontos szerep jutott, amennyiben a gazdaság fokozott importszükségletét igen jelentős mértékben a korszerű színvonalon álló gépipari termékek kiviteléből kívánták fedezni.

Az export növelésére való törekvés az üzletfelek igényeinek ismeretét és az üzletkötés érdekében az igényekhez való maximális alkalmazkodást kívánta meg. Ezzel a követelménnyel összhangban a második ötéves tervidőszak kezdetén a Vagongyárban számos új gyártmányt fejlesztettek ki.

A vasúti személykocsigyártás terén 1961-ben új feladat volt a légjavító berendezéssel ellátott személykocsi gyártása, a Szovjetunió, és a szalonkocsi készítése Mongólia számára. Az év folyamán a légjavító berendezéssel ellátott személy-