Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Második fejezet. Az átszervezéstől az újraegyesítésig (1950-1963)
Ugyancsak 1957 márciusában öt vagongyári műszaki szakember a Diesel-motor gyártásánál bevezetett új technológiáért Kossuth-díjat kapott. Az új gyártási eljárás kidolgozása előtt a hathengeres motor 185 kg tiszta súlyú forgattyús tengelyét 1000 kg súlyú, henger alakú tömbanyagból esztergályozták. Az új gyártási technológiával, az úgynevezett zömítő-sajtoló eljárással készített 185 kg-os forgatytyús tengelyt 320 kg súlyú rúdanyagból állították elő. A jelentős anyagmegtakarítás mellett lényegesen rövidebb lett a megmunkálási idő. A tengely összköltsége 60%-kal csökkent.38 ösztönzően hatott a műszaki fejlesztésre az a tény, hogy a Vagongyár 1957 januárjában exportjogot kapott. A külkereskedelmi főosztály 1957. április 1-én Budapesten kezdte meg működését. A már bevezetett exportgyártmányokon kívül a gyár szakemberei exportlehetőséget is láttak a 130 lóerős Diesel-mozdonynál és az exkavátornál. Ezért korszerűsítették a mozdony vezérlését és tökéletesítették az exkavátor konstrukcióját is. Az export személykocsik minőségét a forgózsámoly tökéletesítésével és a légjavító berendezés alkalmazásával javították. Noha a termelés menynyiségi mutatói már kielégítően alakultak, a gazdaságos termelés érdekében a munkafegyelem és a bérfegyelem további javítására volt szükség.39 Az exportra termelést segítette, hogy több más vállalattal együtt a Vagongyár is megkapta az önálló importálás jogát az exportgyártmányokhoz szükséges anyagokra és gépi berendezésekre.40 Az 1957. évi — a feszített termelés időszakánál lényegesen mérsékeltebb előirányzatokat tartalmazó - tervet a Vagongyár teljesítette. Az 1956-os és 1957-es években a gyár teljes termelésének értéke valamivel alacsonyabb volt, mint az 1955-ös évben. A Vagongyár teljes termelésének értéke 1954-ben 498,6 mFt 1955-ben 518,8 mFt 1956-ban 495,3 mFt 1957-ben 482,9 mFt 51 A főbb gyártmányok a következők voltak: 1956 1957 VI. JaR Diesel-motor 34 _ II. JmC Diesel-motor 37 1 130 LE Diesel-motor 4 20 vasúti személykocsi 260 529 targoncák 100 24 kanalas exkavátor 6 28 A VI. JaR 135 típusú Diesel-motorokat a MÁV 2 tengelyű motorkocsijaiba és a Vagongyárban gyártott exkavátorokba és tolatómozdonyokba építették be. А К 505 típusú forgó kotróexkavátort az 1954. évi profilrendezés kapcsán irányították a Vagongyárhoz, a Szállítóberendezések Gyárától. Az első 10 kanalas kotró 1955-ben készült el. 1956-ban és 57-ben a Vagongyár jelentős exportot bonyolított le. Egyiptom számára hidak és vasúti kocsik készültek. A hídgyáregység szerkesztési osztálya a Nílus-deltában csatornák fölé építendő forgatható hidak terveit készítette el. Különleges feladatot jelentett a híd forgatására és emelésére szolgáló gépészeti berendezések tervezése és gyártása. 1955-ben 410 tonna, 1956-ban 449 tonna és 1957-ben 339 tonna forgatható hídszerkezetet exportáltak. 1955-ben írták alá a szerződést a Heluánnál építendő 2200 m hosszú egyszintű közúti és vasúti híd gyártására. A hatalmas vállalkozás minden részletét, a felméréstől, az alapépítménytől kezdve a gyártásig, majd a helyszíni szerelésig magyar vállalatok végezték. A Vagongyár 1956-ban megkezdte a Nílushíd szerkezeti egységeinek exportját. 1956-57-ben 13 db VI.JaR típusú és 47 stabil Diesel-motort exportáltak. A két év folyamán Egyiptomba 100, Kínába 20, a Szovjetunióba 376 vasúti személykocsit szállítottak. Egyiptom számára 1957-ben 10 vasúti postakocsi készült el. 300 „Bébi” targoncát és 30 egyéb típusú targoncát exportáltak.
