Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Második fejezet. Az átszervezéstől az újraegyesítésig (1950-1963)
A vállalat műszaki főosztálya a gyártmány- és gyártásfejlesztés előmozdítására felállította a távlati fejlesztési csoportot. A gyártmányfejlesztés eredményeként a Vagongyárban 1955 folyamán az alábbi új gyártmányokat alakították ki: 63 m '-es 4 tengelyes tartálykocsi Küy sor. 4 tengelyes önürítő Talbot kocsi 760 mm-es nyomközű Diesel-mechanikus mozdony M 275 tip. Diesel-mechanikus tolatómozdony A gyártásfejlesztés érdekében kidolgozták a por alatti hegesztés technológiáját, a lángedzés technológiáját, az infravörös szárítás kísérleteinek összeállítását, a simító hengerlés technológiáját.29 A következő gazdasági év - 1956 - a második ötéves terv beindításának éve volt. Az 1956. évi tervkötelezettség minden eddiginél nagyobb feladatot jelentett a gyár valamenynyi dolgozója számára: a befejezett termelés tervszáma 34,1%-kal, a teljes termelésé pedig 28,7%-kal nagyobb volt, mint az 1955. éves tényszám. A vállalati tervszámok globális százalékos emelkedéséből azonban nem tűntek ki még világosan a vállalat egyes termelőrészlegeire háruló rendkívül nagy kötelezettségek. A vasúti személykocsikból - a vállalat akkori legfontosabb gyártmányából - mintegy 63%-kal kellett többet gyártani, illetve exportra kiszállítani. A nagy feladat előkészítése már 1955 végén megindult. A Vagongyár műszaki dolgozói, sztahanovistái, újítói, élenjáró dolgozói 1955. szeptember 15-én gyűlést tartottak és ezen megvitatták a gyártmányok korszerűsítését, új gyártmányok bevezetését és a műszaki fejlesztés terén a gyár előtt álló feladatokat. Kiemelt gyártmányfejlesztési feladatként a vállalat az 1956. évre a 4 tengelyű vasúti mérőkocsi terveinek kidolgozását kapta. További feladat volt többek között kísérleti forgóvázak kifejlesztése export vasúti kocsikhoz, vagon légkondicionáló berendezés elvi kialakítása vonatszerelvényekhez, nagy teljesítményű munkaemésztős ütköző kifejlesztése 3-féle típusban. A megfeszített munka eredményeképp a Vagongyár teljesítette az 1955. évi első féléves tervét és a felszabadulás óta kilencedszer elnyerte az élüzem kitüntetést. Az élüzemünnepséget ez alkalommal összekapcsolták a vállalat fennállása 60 éves évfordulójának megünneplésével.'50 A második félévben a tervben megjelölt feladatok elvégzéséhez kapcsolódó újabb nehézségek mellett gondot okozott az 1957. évre való előkészület. A Vagongyár elkészítette az 1957. évi beruházási tervét, figyelembe véve a Diesel-program fejlesztésében előírt erős ütemet. A KGM Járműipari Igazgatósága viszont a Diesel-motor és Diesel-mozdony, azonkívül a vagongyártásra igényelt beruházásoknak mindössze 40%-át engedélyezte, az építkezési igényeknek pedig csupán 20-22%-át. A beruházások ütemének országos csökkentése a Vagongyárban így az eredményes munkát elősegítő beruházások leállításához vezetett. A mezőgazdasági eszközök gyártásának kötelezettsége súlyos átállási gondokat vetett fel és igen kedvezőtlen gazdasági eredménnyel járt. Az országosan is széleskörűen feltárt és elítélt gazdasági hibák kijavítására irányuló törekvés sok esetben át nem gondolt, kapkodó intézkedésekben nyilvánult meg. A szándékok és a tettek közötti ellentmondás egyre nyilvánvalóbbá vált és olyan helyzetbe juttatta az országot, amely rövid időre a szocialista társadalmi rendszer létét tette kétségessé. Az ellenforradalmi események és a konszolidáció A gazdasági hibák kijavításának lassú üteme, a türelmetlenül várt eredmények elmaradása általános elégedetlenséget keltett, amelynek egyre több helyen, egyre nyíltabban hangot adtak. A felsőbb gazdasági irányító szervek intézkedéseinek éles hangú bírálata nem idegen ettől az időszaktól. A tömegek tisztánlátását pedig megzavarta a politikai vonalvezetés terén uralkodó bizonytalanság és a központi hatalom megosztottságából eredő bénultság. Ez az országosan tapasztalható jelenség a Vagongyárban is a dolgozók elkedvetlenedését, passzivitását idézte elő. Ilyen helyzetben a korábbi években elkövetett gazdasági és politikai hibák kijavítását, a vétkesek megbüntetését egyre erőteljesebben követelő mozgalom sikereket ért el. A kellő politikai iskolázottság tisztánlátás hiányában a tömegek, elsősorban a fiatalok nem ébredtek rá arra, hogy a hibák kijavításának ürügyén ellenséges erők a szocialista rendszer megdöntésére törekedtek és őket is erre akarták felhasz-48
