Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)

Második fejezet. Az átszervezéstől az újraegyesítésig (1950-1963)

literes takarmónyfüllesztő és más berendezések és szerszá­mok.1’ Míg a hagyományos gyártmánynak számító V 22-es típusú 1500 kg teherbírású normálplatós targonca gyártását 1950— 54 között tovább folytatták, a V 27-es típusú villás emelő­­targonca gyártását konstrukciós és technológiai nehézségek miatt 1951-ben beszüntették. Mivel hasonló rendeltetésű, de korszerűbb villás emelőtargoncára az igény változatlanul fe nnállt, a Vagongyár szállítógép-szerkesztésén elkészítet­ték a szintén 2 tonna teherbírású, 3 méter emelési magas­ságú V 26-os villás emelőtargonca terveit. A prototípus 1951- ben készült el. A 2 tonnás emelővillás targonca fürge, vasúti kocsiban is használható változata a 800 kg emelőképességű V 30 típusú Bébi villástargonca volt. A V 26 -os típusú targoncával párhuzamosan készült az 1500 kg teherbírású V 28-as kézi kormányzásé alacsony emelőplatós targonca, valamint a V 42-es típusú kézi rakodó­targonca. A gyár fejlesztési terveiben egy nagyobb válasz­tékú targoncacsalád szerepelt. Ezeket a terveket azonban megvalósítani már nem tudták, mivel a V 26-os típusú tar­gonca a Miskolci Könnyűgépgyár, a platós targonca pedig a székesfehérvári Repülőgépjavító üzem profilja lett. Az 800 kg teherbírású emelővillás targonca elektromos targoncák gyártását a KGST keretében a Bolgár Népköztársaság vette át. A V 26-os targonca benzinmoto­ros változatát a Miskolci Könnyűgépgyár tovább gyártotta.14 1950 és 1954 között a Vagongyárban 1399 platós villamos targoncát, 1558 villás targoncát és 709 egyéb targoncát gyár­tottak. 1954-ben a szállítógép-gyáregység nagy fontosságú, ki­emelt feladata a Diesel-motor-gyártásra való átállás előké­szítése volt.15 A Vagongyár gyártmányainak exportja A Vagongyár újonnan kialakított gyártmányprofilja számos exportra kerülő gyártmányt is tartalmazott. A gyár termelési eredményei, elsősorban pedig exporttervének teljesítése, népgazdasági szinten is fontosak voltak. A Vagongyár irá­nyító szerve, a KGM Járműipari Igazgatóság alá nyolc vál­lalat tartozott, amelyek közül fontossági sorrendben a győri gyár a második helyen állt. A KGM Járműipari Igazgatóság vállalatainak részesedése az iparág termelésében 1953-ban Részesedési arány az A vállalat megnevezése iparág teljes termelési értékében % a létszámban % MÁVAG Mozdony- és Gépgyár 35,3 33,9 Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr 32,7 28,2 Ganz Vagon- és Gépgyár 16,3 22,7 Dunakeszi Vagongyár 6,4 6,0 Fogaskerékgyár 3,9 3,2 Kismotor- és Gépgyár 3,2 3,1 Járműfelszerelési Gyár 1,7 2,2 Nyersolajszivattyú Gyár 0,5 0,7 100,0 100,0Ui 1950-től kezdve jelentős exportszállításokat bonyolított le a vagongyártó és a darugyártó részleg. 40

Next

/
Thumbnails
Contents