Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Második fejezet. Az átszervezéstől az újraegyesítésig (1950-1963)
gyár szervezetéből leválasztották és Győri Autógyár néven önálló vállalatot hoztak létre. Az új vállalat továbbra is — a Győr, Mártírok u. 1. szám alatti - korábbi telephelyén működött. Gyártási profilja főleg hajtóműalkatrészekre és agg. regátokra korlátozódott. Az önálló vállalattá alakult üzemrész teljes termelésének értéke 1951. július 1-ig, tehát a leválasztásig 95,482 mFt volt. A vagongyári autógyártásnak az autógyártó részleg kiválásával lezáruló időszaka alatt — 1904-től 1950-ig - az autógyártás termelési adatai a következők voltak: darab tehergépkocsi 2699 különféle gépjármű (tűzoltókocsi stb.) 92 RÁBA-BOTOND terepjáró gépkocsi 1162 különleges tehergépjármű 458 furgon 141 trambusz 46 autóbusz 313 postakocsi 56 elektromos tehergépkocsi 28 vágány-tehergépkocsi 1 sínautóbusz 5 összesen : 50017 A Győri Autógyár csak rövid ideig működött önálló vállalatként. 1952. június 1-től még szorosabbá vált a kapcsolat a győri üzem és a Csepel Autógyár között: a Győri Autógyár ettől az időponttól kezdve - továbbra is változatlan telephelyen - mint a Csepel Autógyár Hajtóműgyára üzemelt egészen 1956. december 31-ig. Időközben 1953. január 1-én a Csepel Autógyár Hajtóműgyárából kivált a Győri Célgépgyár. 1957. január 1-től a Csepel Autógyár Hajtóműgyára, Hajtóműgyár, Győr néven ismét önálló vállalattá alakult és ebben a formában működött 1960. december 31-ig. 33 Az 1951-ben végrehajtott általános profilrendezés keretében kivált a törzsgyári szervezetből a csavargyártó részleg is, amely Győri Csavargyár néven 1951. október 1-től önálló vállalatként működött azokban a repülőtéri műhelyekben, ahova a darugyáregység megszervezésekor a Vagongyárból kitelepítették. A Csavargyár különféle csavarokat, szegecseket gyártott. 1951-ben a törzsgyárból történő kiválást megelőzően januártól szeptember végéig az üzem termelésének értéke 23,024 mFt volt. A Győri Csavargyár 1955. január 1-től kezdve, mint a Budapesti Csavargyár Telepe működött egészen 1960. június 30-ig. 1960. július 1-től pedig beolvadt a Hajtóműgyár, Győr vállalatba. 1951. július 1-én a Puskás Tivadar u. 8. sz. alatti telephelyű ipartelepi üzemek is kiváltak a törzsgyárból és a Győri Szerszámgépgyár néven önálló vállalat létesült. A Győri Szerszámgépgyárral együtt kivált a törzsgyár szervezetéből az ipartelepi öntöde is, ez 1952. október 1-ig mint a Szerszámgépgyár öntödéje működött, majd öntöde- és Kovácsológyár néven önálló vállalattá alakult. 1951 januárjától június végéig a törzsgyárból való kiválást közvetlen megelőzően az ipartelepi üzemek traktorpótkocsikat és utánfutókat, nehézgéprészeket, vasöntvényt, könnyűfém öntvényt és nehézfém öntvényt állítottak elő. A hat hónap alatti termelés értéke 33,3 mFt.8 A Vagongyár az átszervezés után A termelési profilok leadása és az üzemek leválása nem ment megrázkódtatás nélkül. A levált üzemek termelése a Vagongyár termelésének 42%-át tette ki, termelőberendezéseik, gépparkjuk pedig a gyártókapacitásának mintegy 58 százalékát képviselte.9 A Vagongyárban megmaradt gyártási profilok fejlesztését számos, jelentős beruházás segítette elő. 1950-ben létesítették a gyár 1440 m2 alapterületű központi szerszámüzemét, amely a vasúti kocsik, a vasúti gőzdaruk és a különböző típusú szállítógépek gyártásánál jelentkező felszerszámozási, készülékezési igényeket elégítette ki. A termelőüzemek a szegecsfejezők ezreit, benyomó és hajlító szerszámokat, hegesztő-, fúró-, maró-, horizontálos ké-
