Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Harmadik fejezet. Új utakon az újraegyesítés után (1964-1972)
kezetesen törekedett a gyártmányok minőségének javítására, a gyártmány korszerűsítésére, korszerűbb, a megrendelők kívánságának jobban megfelelő, gazdaságosabb üzemű konstrukciókat, jobb technológiai megoldásokat dolgoztak ki. A műszaki fejlesztés legintenzívebben a közúti járműprogrammal összefüggő feladatokhoz kapcsolódott. Miután az MVG-ben a futóművek és a licencmotorok gyártásának beindításával a legfontosabb jármű főegységek gyártása megindult, reális alap jött létre a nehéz tehergépkocsik hazai gyártásához. Mivel tehergépkocsikat Magyarországon korábban csupán a Csepel Autógyár gyártott, az MVG vezetői együttműködést kezdeményeztek, majd megállapodást kötöttek a Csepel Autógyárral. A megállapodás értelmében a tehergépkocsikat 10 tonna teherbírásig továbbra is a Csepel Autógyár, az annál nagyobb kocsikat 38 tonna összgördülősúlyig (ami kb. 20 tonna teherbírásnak felel meg) a győri MVG gyártja. Az együttműködési szerződés értelmében a két gyár kölcsönösen segíti egymást. A Csepel Autógyár az MVG-nek tengelykapcsolókat, kardántengelyeket, szervokormányokat stb. szállít, az MVG viszont Csepel részére szállítja a hátsóhidakat, mellső tengelyeket és bizonyos típusokhoz a MAN Dieselmotorokat. A járműcsalád fejlesztésénél három alaptípusból indultak ki: normálplatós kocsi pótkocsival, nyerges szerelvény és billenőteknős kocsi. A fejlesztés 1967-ben kezdődött meg. 1968-ban a gyártmányfejlesztés súlypontja: a közúti tehergépjármű különböző típusainak kifejlesztése, kísérleti járművek elkészítése, a mellső és hátsó futóművek módosított változatainak elkészítése volt. Kísérleti célra elkészült 5 kéttengelyes nyerges vontató, 1 háromtengelyes nyerges vontató, összesen 5, kétféle típusú pótkocsi. A tehergépkocsik és nyerges vontatók a hozzájuk tartozó megfelelő két- és háromtengelyű pótkocsikkal és félpótkocsikkal 38 tonna összgördülősúlyú szerelvényeket alkotnak. A gyártás előkészítésénél vezérelv volt a tipizált elemek alkalmazása, hogy ezek variálásával kis sorozatú gyártás esetén is sokféle igény gazdaságosan kielégíthető legyen. A járműcsalád kifejlesztésébe a MAN-cég is bekapcsolódott. 1968 decemberében megállapodás jött létre az MVG és a MAN között: a nyugatnémet cég Győrött készült hátsóhíd-alkatrészek ellenében MAN-tehergépjármű vezetőfülkét szállít. 1969 májusában a Budapesti Nemzetközi Vásáron 101 már megjelentek az MVG-tehergépkocsik, amelyek a vásár után tízezer kilométeres árubemutató körutat tettek a Szovjetunióban. 1970-ben megindult egy 16 tonnás 215 LE-s gépeskocsiból és egy 22 tonnás 3 tengelyes pótkocsiból álló szerelvény sorozatgyártása. A licencmotorgyártás műszaki színvonalának fejlesztése - a partnerek igényeinek figyelembevételével történt. 1969- ben kísérleteket kezdtek meg azzal a céllal, hogy a RÁBAMAN álló, fekvő motorok hidegindítási tulajdonságait a Rába tgk. billenthető vezetőfülkéje
