Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Harmadik fejezet. A Vagongyár a húszas években. 1920-1929
A R.ÁBA-A. F. típusú autóbusz- és gyorsteherautó 1929 (A motor, tengelykapcsoló és sebességváltó leírása.) tóly „korszerű fejlődést mutat úgy a teherautómobilok, mint autóbuszok és a különleges rendeltetésű járművek gyártása terén”. Ahhoz, hogy a részvényeseknek erről beszámolhassanak, a Vagongyár vezetőinek egy évvel azelőtt nagy horderejű döntéseket kellett hozniuk.80 A további, még erőteljesebb műszaki fejlesztéshez a lökést 1927-ben a Fővárosi Autóbusz üzem megszervezése adta. Első lépésként az autóbuszüzem több, különféle gyárból származó 1-1 autóbusz-prototípust próbált ki. A Vagongyár vezetősége idejekorán felfigyelt az üzleti lehetőségre, és mindent elkövetett, hogy a kilátásban levő nagy üzletből részesedhessék. Budapest főváros autóbusz-szükségletének kérdését az 1927. november 23-i igazgatósági ülésen tárgyalták, ahol a kérdést Révész Béla vezérigazgató ismertette. Az ülésen elhatározták, hogy a vezérigazgató és dr. Kállay Tibor - akit 1925. november 30-án választottak meg a részvényes igazgatóság elnökének — fognak az ügyben tárgyalni. A jegyzőkönyv szerint: „A vezérigazgató jelentése tudomásul vétetik, épp úgy dr. Kállay Tibor Ö excelenciája abbeli készsége, hogy az autóbuszok ügyében a vezérigazgatóval együtt a szállítás egy részének elnyerése végett a szükséges lépéseket megteszi.”61 Ekkor már folyamatban volt a fővárosi autóbuszüzem rendelkezésére bocsátott prototípusok kipróbálása. A Vagongyár a próbákon egy Prága „NO” típusú alvázzal vett részt. Ezt az „L” típusnál lényegesen nagyobb teljesítményű, süllyesztett keretű alvázat a licencadó csehszlovák cég bocsátotta a gyár rendelkezésére. Az 50 személy befogadására alkalmas, hátsó peronos karosszériát a Vagongyár készítette el. A Prága „NO”alváz elszállítása a Vagongyár nyilvántartásában 1926. szeptember 30-i dátummal szerepel. Több mint egy évvel később, a fent említett igazgatósági ülés időpontjában már nyilvánvaló volt, hogy a Vagongyár gyártmánya a próbák folyamán nem bizonyult versenyképesnek. így felvetődött egy új szabadalom vásárlásának gondolata is. „Hoffmann Adolf helyettes vezérigazgató az üzleti helyzet műszaki részét illetően tesz jelentést, amelynek kapcsán az automobilosztály kifejlesztése tárgyában beható megbeszélés folytattatik leginkább a jelenleg gyártott szabadalom esetleges megváltoztatása kérdésében."82 Az igazgatóság elhatározta, hogy a szabadalom megváltoztatását budapesti autóbuszszállítás kérdésének eldőlte után újból meg fogja tárgyalni. Az autóbusz-próbaüzemeltetés kiértékelése a Vagongyárra kedvezőtlen eredménnyel végződött, így 1927-ben a gyár
