Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)

Harmadik fejezet. A Vagongyár a húszas években. 1920-1929

RÁBA-Krupp teherautó utánfutóval (Gyártva 1929. és 1938. között.)

A húszas években több magyar gépgyár is kísérletezett mind személy-, mind teherautók gyártásával. A Magyar Általános Gépgyár 1920 után személyautókat, 1922 után pedig teherautókat is gyárt. 1926-ban a MÁVAG és az Általános Gépgyár megállapodtak, hogy közösen fognak teherautókat gyártani. A MÁVAG készítette az alvázat és a motorok nyersanyagát, az Általános Gépgyár pedig a motorokat. Ily módon különböző licencek alapján mintegy 150 teherkocsi és 100 alváz készült. A Ganz és a MÁVAG elsősorban 3 tonnánál nagyobb tehergépkocsik gyártására voltak berendezkedve. 1928-ban a MÁVAG autóműhelyének kibővítésébe fogott és amerikai gépekkel, német műszaki segítséggel nagyobb autórészleget építettek ki. Közben a Weiss Manfred-gyár megkezdte a személyautók gyártását,

a WM kisebb típusú teherautókat, a Ganz pedig 3 t feletti teherautókat gyártott. Részben a gazdasági helyzet, részben az igények változása miatt sok volt a próbálkozás és a kísérletezés. így ebben az évtizedben nem alakult ki jól megalapozott autóipar Magyarországon. A húszas években - a Magyar Statisztikai Évkönyv szerint — személyautóból 1500, teherautóból pedig mindössze 500-600 db készült, ebből 1929-ben 149./8 Ha az itt közölt adatok tükrében vizsgáljuk a Vagongyárnak a húszas évek autóiparában elfoglalt helyét, látjuk, hogy a Vagongyár volt az ország legnagyobb tehergépkocsi-gyártó üzeme. A rendelkezésünkre álló adatok összevetésével ugyanis megállapítottuk, hogy 1920. és 1929. között a győri Vagongyárban gyártott haszonjárművek (tehát különböző teherbírású és felépítményű tehergép-93