Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Első fejezet. A Vagongyár alapítása
gendő és korszerű gyártóberendezés biztosi'tását, másrészt a tervezés, az anyagbeszerzés, a gyártás összehangolását és megfelelő megszervezését tette szükségessé. A „Waggonrendelések Törzskönyvének” szűkszavú műszaki előírásai között — elvétve ugyan - akadnak olyan feljegyzésekre is, amelyek nyomán végigkövethetjük a gyártmány létrejöttének kanyargós útját a vállalat osztályain és a gyártórészlegeken keresztül, a megrendelés beérkezésétől a leszállítás napjáig. A béreket és az anyagfelállítást egy nagy füzetben, az ún. ,,Ordre-füzet”-ben tartották nyilván. Itt feltüntették a gyártmány minden egyes alkatrészének megnevezését, darabszámát, anyagminőségét, a beérkezett és kivételezett anyag mennyiségét stb. Ezen adatok alapján készítették el az anyagigénylést, adták ki a bérlapokat. A gyártmány elkészültével lezárt füzetből készült az utókalkuláció, és ennek alapján készítettek ajánlatot hasonló gyártmányokhoz. A Magyar Királyi Posta- és Távírószolgálat, Budapest 1904. szeptember 19-én kelt levelével 3 darab kéttengelyű postakocsit rendel. A kocsikat 8 tuskós orsófékkel és Westinghouse-fékkel kell ellátni, a kerekek, a csapágytokok, a vonóütközőberendezés a Magyar Államvasutak előírásai szerint készülnek. A kocsikban gőz- és kályhafűtés lesz, az akkumulátoros világítást szintén a gyár szállítja. A rendelő kívánsága, hogy a kocsik az 1903-ban szállított négytengelyű postakocsikkal azonos kivitelben készüljenek. Ezeknek műszaki leírása a szerkesztési osztályon megvan. A kiírás részletezi még a kocsiknál felhasználandó anyagokat, a különböző helyeken beépítendő faanyag minőségét, közli a posta által megadott méreteket, majd leszögezi: „Azért, hogy a jövőben a szállítási határidőket mindig pontosan betartsuk, a rendelkezésre álló határidőt elemezzük (bontásban közöljük). Tehát: a) Szerkesztés: A rajzokat a Schlick cégtől meg fogjuk vásárolni, vagy, ha erre nem lesz mód, azokat magunk fogjuk elkészíteni. A rajzoknak mindkét esetben folyó év október 30-án komplett készen kell lenniük. A bérfüzetnek és az anyagfelállításnak november 8-ra kell elkészülnie. b) Beszerzési Osztály: Az anyagokat a következő határidőkre kell biztosítani: kovácsvas, hengerelt anyag, fa, november 30. — szürkeöntvények, december - acélöntvények, december 15. — csavarok, szegecsek, kerékpárok és szerelvények, december 20. c) Műhely: a munkát november 30-án kell elkezdeni, december 20-án a kocsiszekrényt fel kell helyezni az alvázra, 33 január 12-én a kocsiszekrénynek festésre kész állapotban kell lenni. Február 12-re a kocsi átvételre kész állapotban legyen.”84 A részlegek vezetői a határidők betartásáért személyesen voltak felelősek. A nagyfokú szervezettség nélkül a gyár nem is tudott volna azoknak a határidő-követelményeknek eleget tenni, amelyeket az éles verseny miatt vállalni volt kénytelen. Példa erre egy 1904. november 21 -i keletű argentin rendelés. A kb. 350 db kocsira vonatkozó rendelést (ebből mintegy 25 db személykocsi) pontosan egy USA-beli cég által korábban szállított kocsik mintájára kellett elkészíteni. A rajzokat a gyár megkapta, és kötelezte magát, hogy legkésőbb 10 hónapon belül az argentin rendelőnek Argentínában átad 13 személykocsit és 200 teherkocsit. A szállítmány másik felét a gyárnak ugyancsak 10 hónapon belül egy európai kikötőben hajóra kellett raknia. Ez — a vasúti és tengeri szállításra 7 hetet számítva — azt jelentette, hogy az első tételt az üzemnek 33 hét alatt szállításkészre kellett elkészítenie. A szállítási határidő be nem tartása esetére a szerződés nagy összegű büntetést írt elő.85 Gazdasági eredmények A vállalat alapításakor úgy intézkedtek, hogy induláskor elegendő a részvénytőke 30%-ának befizetése. A gyár berendezésével és az üzem megindításával kapcsolatos kiadások már az első üzletév folyamán az 500 000 forint (1 000 000 korona) részvénytőke további esedékes részleteinek befizetését tették szükségessé. 1898. május 31. és október 17. között a részvényesek befizették a teljes részvénytőkét.86 Az első üzletév tiszta nyeresége 8 534,90 forint volt. Az üzletévre vonatkozó beszámolóját az igazgatóság a következőkkel zárja: „Habár ezen eredmény a befektetett tőke csakis nagyon szerény kamatozását képezi, daczára annak, okunk van üzleti tevékenységünk eredményével megelégedve lenni, mert ma már megnyugvással konstatálhatjuk, hogy sikerült azon nehézségeket legyőzni, melyek útunkban álltak és mert sikerült vállalatunknak egy hatalmas pozíciót kivívni.”87 A megszerzett pozíció megtartása további beruházásokat kíván, és az 1899. április 27-én megtartott rendkívüli közgyűlésen az Igazgatóság a részvény
