Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)

Első fejezet. A Vagongyár alapítása

1,5 tonna hasznos terhelésű tehergépkocsi utánfutóval 1909 motorkocsit építenek, szintén készletre. Az új kocsinál - mondja a kiírás - figyelembe kell venni a legújabb tapasz­­talatokat.6^ 1904. december 22-i kelettel a Magyar Állam­vasutak 6 darab Stoltz-rendszerű vasúti motorkocsit rendel.65 A háromtengelyű kocsiban 40 ülőhely van. A berendezéshez vízöblítéses W. C. is tartozik. A kerekek acélöntvényből készülnek és kiegyensúlyozottak. További előírások: laprugós felfüggesztés, 8 tuskós orsófék, Böcker-féle légfék, normál vonó-ütközőberendezés, sínkotró, homokszóró, jelzőharan­gok, gőzsíp, kétoldali normál jelzőlámpatartó, reflektor­­lámpa-tartók, belülről szabályozható acetilénvilágítás, komp­lett gőzfűtés. A kocsiknak alkalmasaknak kellett lenniük 5 %o-es lejtőn 30 tonna bruttó súly (a motor önsúlyát nem számítva) 50 km/ó sebességgel való szállítására. A teljesen megterhelt kocsi (utasokkal együtt) tengelynyomása 10 ton­nát nem haladhatta meg. 1905. július 22-én a gyár a Csá­szári és Királyi Vasúti Minisztérium részére — bemutatásra - 80—90 lóerős motorkocsit készít.66 A felülbírálásnak nagy 26

Next

/
Thumbnails
Contents