Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
1 A mezőgazdaság beszerzéseit csaknem beszüntette, és főképpen a vas- és gépipar cikkei terén korlátozta közvetlenül az ipar foglalkoztatását; közvetve azonban e korlátozás arányait jóval meghaladó mértékben hatott csökkentőleg az ipar forgalmára avval, hogy a közhatóságok, a közüzemek és a magángazdaság az általános dekonjunktúrán felül a mezőgazdaságban is megrosszabbodott viszonyok folytán méginkább szűkítették a gépipart érdeklő beruházásaikat. Ez a közvetett hatás érintette közelről gyárunkat.” ML 1929—30. közgyűlés — ig. jelentés. Vagongyári Iratok. 2 Az MVG Kereskedelmi Elvi Osztály statisztikája alapján. 3 OL RIMA-anyag 51. cs. 1933—34. ig. jelentés. 4 ML 1930—31. üzletév ig. jelentés. 5 ML 1930—31. üzletév ig. jelentés. 6 OL RIMA-anyag titkársági iratok 51. cs. 7 ,,A folyó évre ez ideig megszerzett munkaalkalmak még csak igen csekély mérvű foglalkoztatást nyújtanak, de teljes figyelmünket fordítjuk további megbízások szerzésére és nem adjuk fel a reményt, hogy végre mégis meg kell indulnia a szükséges beruházások kiadásának.” ML 1930—31. üzletév igazg. jelentés. Vagongyári iratok. 8 ML Vagongyári iratok 1931—32. üzletév ig. jelentés. 9 Uo. 10 Pauker Géza tájékoztatása alapján. 11 Zerkovitz Béla tájékoztatása alapján. 12 ML Vagongyári iratok 1932—33. üzletév, mérleg. 13 ML Vagongyári iratok 1934—35. üzletév, ig. jelentés. 14 OL RIMA-iratok, 51. cs. 15 Uo. 16 Zerkovitz Béla tájékoztatása alapján. 17 A Vagongyár sok teherautót adott el hitelre az államilag ellenőrzött MATEOSZ teherautó-fuvarozó vállalatban tömörült magánfuvarozóknak, akik a válság alatt fizetésképtelenné váltak, és a megvásárolt kocsik részleteit nem tudták fizetni. Zerkovitz Béla tájékoztatása alapján. 18 Révész Béla vezérigazgató 1935. VI. 19-i igazgatósági ülésen elmondott beszámolója. Idézi MVG Tört. 118. 19 ,,Az ülés megnyitása előtt Elnök azt a kívánságát fejezi ki és 165 terjeszti elő, hogy az igazgatósági ülés vendégképpen hívja meg az ülésen való részvételre az új részvénytöbbség képviselőjét, dr. Bíró Pál urat, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság elnökét” ... az elnök úr bejelentette, hogy a vállalat részvénytöbbségét a Wiener Bankvereintől a Rimamurányi Vasmű Rt. átvette, hogy ... „a vállalatot a felszámolástól megmentse s esetleg más koncentrációs megoldás középpontjába helyezze.” 1935. II. 19. ig. ülés jegyzőkönyve. Idézi: Vagongyár Tört. 118. 20 Berend T. Iván—Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919—1929. Bp., 1966. 310—312. és Berend T. Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában (1933—1944) - (a továbbiakban: Berend—Ránki: M. gyáripara 1933—1944) Bp., 1958. 160. 21 Berend—Ránki: Magyarország gazdasága az első világháború után. 310. 22 A vagongyári melegüzemek fejlődése — összeállítás. Kézirat. 23 Takáts László: A Magyar Waggon- és Gépgyár csavarüzemének áthelyezése és átszervezése — Magyar Nehézipar. 1948. ápr. — 119. 24 A Gróf Csáky László ,,Ajax” Acélművek Rt. Azelőtt Gróf Csáky László Prakfalvi Vas- és Acélgyár Rt. (VI., Erzsébet Királyné út 114.) alakult 1907-ben, üzletköre: acélgyár, acélöntöde, szerszámgyár, vasúti felépítményi anyagok gyártása, reszelőgyár, vasszerkezeti gyár. Alaptőkéje 700 000 pengő. Eredeti alaptőkéje 1 100 000 korona volt. A Kaszab-féle Csavar- és Vasárugyár Rt. Alakult 1911-ben (Bp., VI., Bende utca 3—5.). Alaptőkéje 600 000 pengő — eredeti alaptőkéje 1 500 000 korona volt. A Szenes Ignác Csavar- és Vasárugyár Rt. Bp., VI., Lehel utca 23. Alakult 1923-ban. Alaptőkéje 250 000 pengő. Az eredeti alaptőke 20 000 000 korona volt. A Gazdasági és Pénzügyi Tőzsdei Kompasz adatai X. évfolyam III—IV. kötet. Szerkeszti Kallós János, Budapest, 1934. 25 OL RIMA titkársági iratok, 51. cs., a főmérnök jelentése, itt van adat a Győrbe helyezett szakmunkások számáról is. 26 OL uo., 1936—37. évi mérlegmellékletek. JEGYZETEK
