Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
részleg rohamos fejlődését. Ez a fejlődés azonban nem elsősorban a javítási munkák mennyiségének növekedéséből adódott, hanem az eredeti elgondolásokhoz képest aránytalanul nagy és gyors fejlesztést a katonai szempontok diktálták.81 A fejlesztés mérve messze túlhaladta azt a fokot, amely a gyár vezetői számára - tisztán az ipari létesítmény műszaki szempontjait nézve — indokoltnak látszott. Az 1938 —39. évre vonatkozó igazgatósági jelentésből kitűnik, hogy a gyár különböző részlegeinek fejlesztése a hadi megrendelésekkel áll kapcsolatban. ,,Az előjegyzésben levő megrendelések gyors és a magasfokú műszaki kívánalmaknak megfelelő lebonyolítása” elsősorban az autógyárban, az öntödében és a másfél év óta dolgozó repülőgépgyárban tett szükségessé nagyobb mértékű beruházást. Ezek a beruházások normális viszonyok között nem lettek volna indokoltak, és az így kiépített kapacitás lekötését a Vagongyár már csak a katonai megrendelésektől várhatta. ,,A mai rendkívüli viszonyok között reánk háruló feladatok sikeres megoldása érdekében nem riadtunk vissza ezeknek a költséges beruházásoknak a végrehajtásától, de aggodalommal tekintünk a jövő elé abban a tekintetben, hogy ezen megnagyobbodott kapacitású üzemeinknek megfelelő foglalkoztatása biztosítható lesz-e.”82 Az 1937—38-as üzletévben felépül a kijavított repülőgépmotorok kipróbálására szolgáló motorfékterem, és 129 900 pengő költséggel elkezdik a repülőgépmotor-műhely építését. Ekkor a Vagongyárban a FIAT CR—30-as kétüléses kiképzőgépek, a FIAT CR-32-es egyszemélyes vadászgépek, a FIAT CR—42-es egyszemélyes vadászgépek motorjait (Piaggio-motorok), a FOCKE—WULF FW-56-os iskolagépek, a FOCKE-WULF FW-58-as gyakorló bombázógépek motorjait (As. 10c Árgus-motorok) és az Áradó 96-os iskolagépek motorjait javították. A FIAT-gépek olasz, a FOCKE-WULF- és az Arado-gépek német gyártmányú gépek voltak.83 Az üzem fejlesztésének üteme olyan gyors volt, hogy szinte hónapról hónapra változott a munka jellege. A motorjavítások megkezdése után rövidesen (már 1937 végén) rátértek a repülőgéptestek (sárkányok) javítására. De az igazgatóság már az 1938. november 5-én megtartott közgyűlésen közli, hogy a vállalat nemcsak javítási munkálatokra, hanem új repülőgépek gyártására, mégpedig az első időben repülőgéptestek és szárnyak készítésére is ki van sze135 melve.8/‘ 1938 őszén elkészült a Vagongyár hecsepusztai repülőtere. A repülőtér hosszúsága 750 méter, szélessége 450 méter. A törzsgyárat és a repülőteret a Dunán és az Iparcsatornán keresztül kompjárat kötötte össze. A repülőgépmotorok, később a sárkányok javításához, majd a repülőgépek önálló gyártásához a speciális gépi berendezésen kívül különleges képzettségű szakmunkás- és műszaki gárdára is szükség volt. Amint a géppark fejlesztésénél az autógyár gépparkjából indultak ki, úgy a repülőgépgyár későbbi személyzetének egy részét is először az autógyárba vették fel, és fejlesztés közben folyamatosan helyezték át a repülőgépgyárba.85 Az 1938-39-es üzletév kiszállításai között még csak repülőgép-javítás szerepel, az 1939-40. évi kiszámlázások között már 12 darab Sólyom sárkánnyal is találkozunk. A Vagongyárban tehát 1939 júliusa után már önálló repülősárkány-gyártás folyt. A Sólyom repülőgéptestek gyártásának elkezdésével párhuzamosan folytak már az előkészületek a Sólyom típusú gépek önálló gyártására is. A Sólyom típusú kétüléses felderítőgép magyar (Weiss Manfred) konstrukció volt, és a Fokker С V—D átdolgozásaként faszárnnyal, acélcsővázas furnér burkolatú, áramvonalazott törzssel, K-14-es motorral készült.86 A Vagongyár a törzset, szárnyakat, kormányfelületeket, ezek mechanizmusát, a futóművet stb. gyártotta, a motorokat kooperációban kapta.87 Az 1940-41-es üzletévben már 14 darab Sólyom gépet számláznak le. Az 1939-ben elszállított 12 Sólyom repülőgéptest értéke 1 030 000 P, az 1940-41-ben elkészült 14 Sólyom gép értéke 3 884 000 P volt. 1941-42-ben újabb 15 darab Sólyom sárkány elszállításának találjuk nyomát.88 1940-41 folyamán elkészült a Vagongyárban a Levente típusú iskolagép prototípusa is.89 A gép sorozatgyártását az Uhri-cégnek kellett volna végeznie, de csak pár darab készült el belőle.90 1939-ben a Vagongyár licencmegállapodást kötött a brémai Focke-Wulf-céggel, az FW- 58-as típusú gyakorló bombázógépek gyártására. A motorokat a gyár a licencadó cégtől kooperációban kapta. Úgy a Sólyom, mint a Focke—Wulf-gépek összeszerelését a vagongyári szerelőműhelyekben végezték. 1940-42. között 29 Focke—Wulf repülőgép készült a Vagongyárban. A Focke- Wulf-gépek gyártása és az 1942-ben elkezdett Messerschmitt-programra való felkészülés párhuzamosan folyt. Az 1942—43-as üzletévi eladások között ugyanis a 29 Focke- Wulf-gép mellett már 3 Messerschmitt 109-es repülőgép is szerepel.
