Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
III. fejezet. A vízvezeték
BUDAPEST VÍZMÜVE egyik azt a helyet foglalja el, a mely a külső, Újpesten túlnyúló Váczi-út és a Duna folyása között terül el, a hol a főtelepet építették. A másik medencze ezzel szemben, a rákos-palotai sziget kavicsrétegében fekszik, a harmadikra pedig akkor bukkanunk, ha a Duna mentén felfelé haladva, három kilométerrel hagyjuk el az elől említett alsó medencze helyét. A Káposztás-Megyer és Dunakesz határában, esetleg a Szent-Endrei-sziget befogadásával termelhető vízmennyiséget az alsó medenczénél felállított főszivattyútelep segélyével szállítják a fogyasztás helyére. A gépek a két alsó medencze vizét közvetlenül szivattyúzzák, a távolabb fekvő felső medenczéből pedig, minthogy a nagy távolság miatt túlságos nagy munkaveszteségek állanának elő, egy közvetítő, átemelő szivattyútelep és összekötő csatornák szállítják a vizet. A sürgős szükségnek megfelelően és az 1893. évi kolerajárványra való tekintettel három részben építették a vízmüvet. A három vízmedencze mindegyike egy-egy szakaszát képviseli az egész műnek. Az első szakaszt az alsó parti medencze képezi, a mely négy, egymástól mintegy 200 méter távolságra fekvő kútból szolgáltatja a vizet. E kutak alsó vízgyűjtő részét két darab, 37 méter átmérőjű sűrűn lyukgatott vasgyűrű képezi, felső részét pedig 27 méter átmérőjű téglafal alkotja. A négy kútba szívócsőfejek nyúlnak, a melyeknek tovavezető csöveit bő betoncsatornákba helyezték és a központi szabályozó kamaráig, a hol egy közös szívócsőben egyesülnek, külön négy szálban vezették. 79
