Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

II. fejezet. A Nílus megfékezése

A MUNKA FOLYÁSA

mozdonyok harsány füttyeibe egy-egy parancsszó, veszekedés keveredik. És ez így megy pont 1 26-ig. Amikor erre a csodás időre ér az óra mutatója, olyan vad örömrivalgás tör ki ezer ember torkából, mintha rég eltemetett generácziók támadtak volna fel sírjukból és üdvözölnék újra a napvilágot. A férfiak kiáltását megismétlik a nők és az egyiptomi gyerekek, a kik örömrepesve fogadják az esti szellő első hírnökét.

Jámbor hívők százai levetik magukat a szélrózsa minden irányában és Mekka felé fordítva arczukat, hálaadó imával köszönik meg mindenható uruknak, Allahnak az elmúlt napot.

Ekkor azonban még mindig nem fejeződött be érdekes megfigyeléseink sora. Sőt a legérdekesebb most következik. Egy keskeny homoksávban, a mely szent Nilus apánk jóvoltából száraz maradt, három-négy egymással érintkező körbe állanak fel a munkások és mindegyik körnek a közepét egy-egy felvigyázó foglalja el. Az emberek ösmerik a helyüket és tudják már azt is, hogy milyen sorrendben kell felállniok. Most elkövetkezik a fizetés ideje. Az ezüstpénz óriási zsákban csörög. Ebből minden ötödik ember kap négy-négy társa részére fizetséget és ő adja tovább a mellette álló négynek az őket illető részüket. Közben az Írnok, a ki ott áll rendszerint a fizetőmester oldalán, kijelöli azoknak a neveit, a kik felvették a fizetésüket.

Mikor minden körben elvégezték a fizetést, felbomlanak a rendes sorok és a kérges kezű munkások

47