Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

I. fejezet. A Niagara hasznosítása

A VILLAMOS ERŐ ARA

zás sincs meg, ott akár éjjel-nappal fogyaszthatják korlátlanul az egy lóerőnyi energiát, még sem kerül többe az előre megállapított átalányösszegnél.

Ilyen egységárak mellett aztán megérthetjük azt is, hogy a pittsburgi hatalmas aluminiumgyártó telep miért hagyta ott régi otthonát, a hol a jó szénnek 3 korona az ára tonnánként és miért költözött a Niagara mellé. És így érthető az is, hogy az aluminiumgyár meg más ipartelepek egyetlen esztendő alatt megtakarították az új gyár építési és átköltözési költségeit.

Az aluminiumgyártó-társaság, a melyről épen most szóltunk, az alumíniumot, ezt a könnyű, szép fémet, a melynek egyik legjobb tulajdonsága, hogy nem rozsdásodik, oxydjából állítja elő. Az aluminium-oxydot retortákban olvasztják, a melyekben az olvasztáshoz szükséges magas hőfokot elektromos áram segélyével állítják elő. Ugyancsak a villamosság fűtő erejét használja fel kemenczéiben a Karborundum Company, a mely igen magas hőfokú kemenczékben olvasztja meg a karborundumot érczéből kristályokká. Ezekből a kristályokból azután megőrölve és különböző formákba sajtolva, köszörűköveket és tárcsákat készítenek, melyeknek egyre nagyobb az alkalmazási köre a gépiparban. Alig van az elektrolytikus és elektrokémiai gyártási módok között akár egy is, a mely érdekesség szempontjából megközelítené a csiszolókövek gyártását, a gépészetben pedig az esztergálás, gyalulás, sőt a marás megszokott munkáit is sok helyütt kiszorítja a csiszolás.

A Niagara mentén virágzó ipar támad, hatalmas

23