Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

IV. fejezet. A Forth-folyam hídja

A FORTH-FOLYAM HÍDJA győzze azokat a mérhetetlen akadályokat, a melyeket ugyancsak a természet állított az emberi haladás útjába. Legméltóbban a hídépítést vezető mérnök szavai­val fejezzük be e fejezetet, a ki a híd festői képéről közetkezőképpen szól: «Tiszta, napsugaras időben gyönyörű panoráma nyílik a híd középső tornyának tetejéről. A csónakok, bárkák, vitorlás hajók és gőzösök változatos sora órákra is leköti a szemlélő figyelő érdeklődését, a mint hol a folyás irányában siklanak tova, hol a víz árja ellen igyekeznek, keresztül-kasul járva a habzó­hullámzó vizet. Ez a színesen változatos látvány egyaránt gyönyörű a fölkelő nap ébredő sugaraiban és a fáradtan nyugalomra hajló nap vörös fényében, gyönyörű, mikor felhőtlen égből melegen tűz alá a napsugár és szép akkor is, a mikor sötét felhők vonulnak felettünk, a melyeknek meg-megszakadó sarkaiból színes sugarak törnek elő. Igaz, a nyári napnyugta egyaránt fölséges a vulkánok párás tete­jén és a messze oczeán végtelen síkján, de a Forth - folyón volt akárhány tavaszi napkelte, a mikor az éhes ember megfeledkezett a reggelijéről és a mikor nem volt lelkünk, hogy munkára unszoljuk a mun­kást, a ki letéve szerszámát, nem tudott betelni a fény csodálatával, a mely ragyogó özönével beara­nyozta a felkelő napot. És emellett a toronytetőről szabad kilátás nyílik végig a folyamon, több mint 50 mértföldnyi távolságon ... Az éjszakai látványt sem felejti el egykönnyen, a ki valaha is gyönyör-

Next

/
Thumbnails
Contents