Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
IV. fejezet. A Forth-folyam hídja
A FORTH-FOLYAM HÍDJA Valér és Czekeliusz mérnökök szereztek érdemeket a tervezés körül, a vasszerkezetek kivitelénél pedig Seefehlner Gyula mindenre kiterjedő gondossága tette lehetővé a szerelés akadálytalan menetét. Megemlítendőnek tartjuk, hogy a híd két oldalán végighúzódó főtartók felső övei között keresztkötés csupán a két pillér fölött van, a hol az összekötés díszes kapuk alakjában jut érvényre. E kapuknál tartózkodtak attól, hogy architektonikus díszítés okából idegen anyagot használjanak, hogy bádoggal vagy falazattal burkolják-e tornyokat és ez a kísérlet, a mely eme 1894—1896. években épült hídnál elsőnek mondható, mindenképen sikerült, úgy hogy a kivitt kapuformák kétségtelenül díszére válnak az egész hídnak. E rövid kitérés után a Forth-híd néhány adatát közöljük még. A híd alapozását 1883 január havában kezdték meg és 1890 márczius 4-én fejezték be, a mikor a walesi herczeg ködös, viharos időben átadta a hidat a forgalomnak. Hét évig folyt a munka és ezen idő alatt közel 76 millió koronára rúgó összeget költöttek anyagra és munkabérekre. A pilléreken nyugvó összes vasszerkezetek súlya 50,598 tonna. Ebből az Inchgarvie pillérekre 7036 tonna esik, a mi körülbelül ugyanakkora, mint az Eiffel-torony súlya, melyet egyébként kényelmesen lefektethetnénk a híd akármelyik nyílására, annyira kényelmesen, hogy még körülbelül a budapesti bazilika kétszeres magasságának megfelelő hely maradna üresen. *4