Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
IV. fejezet. A Forth-folyam hídja
A FORTH-FOLYAM HÍDJA lényegesen eltérő a munka folyása. Itt nem látunk törővasakat, czement vagy homokzsákokat, nem látunk robbantást és kövekkel telt tartányok nem járnak fel-alá a caisson falai között. A víz fenekét e pillérek helyén kemény, agyagos föld képezi. Itt épen olyankor érünk a munkához, a mikor még az ejektor működik, a mely eltávolítja sáros, vízzel kevert földet a caisson fenekéről. Az ejektor munkájához ugyancsak sűrített levegőt használnak olyképen, hogy a középrészen kereszttilbocsátjuk a nagy nyomású levegőt, a mely a sárba mélyített ejektor-végen át magával ragadja a sarat és fel viszi a caisson tetejére. A mikor végre erős, kemény talajra érnek, akkor megszűnik az ejektor munkája, de az emberek ásója se sokat segít, a mélyebb rétegek megtörésénél. Mivelhogy azonban mégis mélyebre kell hatolni, az emberi leleményesség segített a testi erő gyarlóságán és megalkotta a hydraulikus ásót. Szerkezetére nézve ez az ásó a következő részekből áll: az ide-oda mozgó dugattyúból, melyhez egy rúd csatlakozik és ennek a végén egy erős, az ásó alakjához hasonló lemez helyezkedik el. A hengert, a mely az egész ásókészüléknek a feje, a szekrény tetejéhez szorítják, a dugattyúrudat függélyesen helyezik el, az ásó vasát pedig a földre állítják. Ha most a hengerbe vizet szorítunk, akkor az ásó nagy erővel majd félméternyire mélyed be a földbe. Ezt a műveletet, az ásót továbbtovább víve, addig ismétlik, míg a szekrény alatt levő egész fenékrész fel van ásva. Ha megtekintjük azokat a számokat, a melyek 106
