Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
IV. fejezet. A Forth-folyam hídja
A FORTH-FOLYAM HÍDJA a harmadikat, a második pedig a kettő között a középen foglal helyet. Hz a kilométernyi távolság azonban még korántsem adja meg a híd teljes hoszszát, mert hiszen a szélső tornyokból a partok felé terjeszkedő nyúlványokat meg a tornyok hosszát még hozzá kell számítani, akkor pedig összesen 2520 méternél nagyobb hosszúságra terjed a Forth-folyam rengeteg méretű hídja. A híd középső két nyílása olyan magas, hogy alatta 50 méteres árbóczczal bíró hajók még magas vízálláskor is átsiklanak. A három torony, a melyeket a felállítási helyük után nevezték el Fife, Inchgarvie és Queensferry toronynak, miként már fentebb említettük, egyenként négy-négy erős pilléren nyugszik, a pilléreknek pedig közös erős falazat képezi az alapját. Inchgarvie a leghosszabb, majd 80 méter, míg a többi tornyok hosszúsága alig 45 méter. Ennek az okát alább meg fogjuk érteni. A tornyok oldalai, a mint az ábrából is látható, körkeresztmetszetű rudakkal vannak megerősítve, a melyek az egyik sarokoszlop lábától a másiknak a tetejéhez kötvék; a sarokoszlopok ezenfelül vízszintes irányban fent is, lent is egymáshoz vannak erősítve és e kötvasakon kívül a tartók egész sora váltakozik az oszlopok között, hatalmasan ellentállóvá téve az egész építményt. A természet segítségére sietett a tervező mérnököknek, a mikor a szigetet oda rakta a folyam közepére és ezzel biztos támasztékot nyújtott az egyik toronynak. Ámde ugyanez a természet olyan erős 93
