Archibald, Williams: Korunk találmányai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapet, 1910)

A drótnélküli távíró

A DRÓTNÉLKÜLI TAVIRO.

a távolság. Ha az egyikben villamos áramot vezettek, a másodikban egy telefon segítségével szintén villamosság volt felfedezhető, még pedig még akkor is, midőn a két négyzetei egészen 900 méterig távolították el egymástól. Evvel Preece bebizonyította volt, hogy villamos jelzések tisztán a levegőn keresztül, tehát az éter útján eszközölhetők. 1886-ban két párhuzamos, egymástól 4V2 angol mérföldnyire fekvő távíró-dróttal ért el hasonló eredményt és 1892-ben Flatholm, a bristoli öbölben fekvő kis erődített sziget és а з'Л mérföldnyi távol fekvő Lavemock vélsz - parti helység között ily módon rendes összeköttetést létesített.

Az indukciós módszer talán nagyobb sikereket is elért volna, ha a Heríz-féle hullámokban nem talált volna félelmes versenytársra.

1887-ben Hertz bonni tanár a következő kísérletet végezte. A közönséges leydeni palackot egy olyan drótvezetéken keresztül sütötte ki, amelyben kis hézag volt S ime, egy másik drótnégyszögben, amelyet az előbbi vezetékhez párhuzamosan helyezett el bizonyos távolságra és amely szintén nem volt egészen zárt vezeték, a megszakító hézagon keresztül szintén átcsapott a villamos szikra. Ezt az utóbbi «villamos szemet» egy kis csavarral akkép lehetett beállítani, hogy a «szikraköz» szabályozható legyen mindaddig, amig a tünemély a legnagyobb határozottsággal nem volt észlelhető. Azt mondják erre, hogy a feladó eszköz a felvevő eszközzel egybe van hangolva. Ekképpen Hertz három fontos tényt állapított meg:

23