Archibald, Williams: Korunk találmányai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapet, 1910)

A drótnélküli távíró

A DRÓTNÉLKÜLI TÁVÍRÓ.

átereszti a fényt. Továbbá a villamos bullám, éppen úgy, mint a fény, csakis egyenes irányban halad.

Mint a villamos áram és hullám közt, ugyanaz a viszony nagyjában vezetett és sugárzó hő közt. A sugárzó hő nem hatol a fémen keresztül, de a vezetett hő igenis áthatja. (De ez csak nagyjában áll. Egy kis vízben feloldott timsót tartalmazó medence átereszti a fényt, de visszatartja a hősugarakat.) Tehát úgy a hő, mint a villamosság át tudnak hatolni olyan közegeken, amelyek a fényt visszatartják, míg ez utóbbi áthatol oly testeken, amelyek sem a hőt, sem pedig a villamosságot nem eresztik át. Ezek után gondoljunk még arra, hogy a nap és föld között tátongó rengeteg űr — üres tér — mind a három jelenséget elvezeti hozzánk.

Ha az éterhullámok olyasmibe ütköznek, amit mi köznyelven szilárd anyagnak nevezünk, bizonyos elváltozásokon mennek át. Nem mintha szilárd testek nem tartalmaznának étert, hanem mivel a súlyamérhető anyagok jelenlétükkel hatást gyakorolnak az éterre. így például az üveg annyiban hat az éterhullámokra, hogy ezek csak kisebb sebeséggel ugyan, de gyöngülés nélkül képesek áthatolni rajta. A fémek ellenkezőleg gyorsan elölik a fényrezgések gyors lüktetését. Ama több száz méteres hullámok, amelyek — amint látni fogjuk — a drótnélküli táviratozásnál szerepelnek, még mindig áthaladnak az üvegen és elhalnak a fémekben. Más szavakkal az átlátszóság fogalma nem csak a fényt illeti meg. Az összes testek átlátszók bizonyos nemű sugárzásra

18