Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

Bevezetés

BEVEZETÉS Az utóbbi másfél évtizedben a műszaki fejlődés, az az­zal kapcsolatos gazdasági megújulás a világban rendkívüli mér­tékben felgyorsult. A kutatás-fejlesztés intenzitását a vi­lággazdasági recesszió nemcsak hogy nem vetette vissza, ha­nem éppen ellenkezőleg nagyon is erősítette. Az éles nemzetközi versenyben ugyanis a vállalatok é­­letben maradását elsősorban megújulási készségük határozza meg. A világgazdaságban bekövetkezett fordulatszerű változá­sokat jelzi, hogy a terme-lés és szolgáltatás egyre több terü­letén honosodnak meg az alapvető átalakulásokat eredményező automatizáláson, elektronizáláson, ipari robotokon alapuló termelési, technológiai kultúrák. Korunkban tehát a gazdaságpolitika egyik fő célkitűzé­se a műszaki fejlődés meggyorsitása, az ezzel kapcsolatos gaz­dasági tevékenység élénkitése lett. A kivánatos műszaki fej­lődési ütemet garantáló cselekvési rendszernek pedig fontos része a találmányi és ujitási tevékenység, az ujitómozgalom, továbbá az iparjogvédelmi munka aktivizálása, eredményesebbé tétele. Ebben a helyzetben törvényszerűen előtérbe kerülnek az olyan diszciplínák, mint a kreativitás és az innováció, ame­lyek közül -az előbbi az egyéni szellemi alkotótevékenység ki­bontakoztatását, fejlesztését, az utóbbi pedig a létrejövő szellemi alkotások elterjesztését, hasznosítását hivatott elő­segíteni . A kreativitás és az innováció tehát kölcsönhatásukban úgy viszonyulnak egymáshoz mint rész az egészhez, vagyis az /egyes/ embernek és a társadalomnak a szellemi nóvumok kap­csán létrejövő viszonyait, kölcsönhatásait tárgyalják.

Next

/
Thumbnails
Contents