Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

Valószínű, ez az egyik legnagyobb adomány, amellyel az alkotó rendelkezhet. A megfigyelések során rendszerint olyan erősen koncentrálunk arra, amit tisztázni akarunk, hogy más dolgok nem is hatolnak a tudatunkiq , még ha sokkal fontosabbak is. Ez különösen olyan jelenségekre érvényes, amelyek erősen eltérnek a megszokottól, sőt egyenesen valószerűtlennek lát­szanak. Márpedig csak a valószínűtlen méltó igazán figyelem­re. És ha a váratlan mégis igaznak bizonyul, az ilyen megfi­gyelés rendszerint nagy lépést jelent előre. Végül röviden az aprólékosságról: ez nem egyéb, mint ki­­nos figyelem a részletek iránt. Ennek a tulajdonságnak a fon­tosságát mindenki elismeri, mégpedig nemcsak a tudományos ku­tatásban, hanem minden életpályán. Az aprólékosság elejét veszi annak, hogy az ideák egymásba folyjanak.Az alkotó mun­ka minden pontján szükség van rá: a gondolatok értékelésében csakúgy, mint a megfigyelések során. Csak az a baj, hogy mi­nél lendületesebb valakinek a képzelőereje, és minél szenve­délyesebben igyekszik teljessé tenni a szeme előtt lebegő ké­pet, annál hajlamosabb az apróságok elhanyagolására. Csak a legnagyobb elmék képesek türelmetlen mohósággal előrehatol­ni az ismeretlenbe és minden egyes lépésnél türelmesen meg­vizsgálni, hogy helyes utón járnak-e. A természettel való szoros kapcsolat - akár passziv megfigyelés, akár megnyilvánulásainak aktiv módositása alak­jában jelentkezik - nagy technikai ügyességet, ötletgazdag­ságot és kifinomult önálló módszerismeretet kiván. Selye János szerint, ha a kutató eljut az érettség bizonyos foká­ra, már nem az a feladata, hogy egyre jobban elsajátítsa a már kialakult módszereket, csak azért, hogy összehasonlít­hassa előnyeiket, vagy hogy mindet ismerje, ha majd vala­melyikre szüksége lesz. Fontosabb ennél, hogy kialakítsa a maga módszereit. így például, majdnem minden nagy biológus zseniálisan kidolgozta saját témájának speciális technológi­28

Next

/
Thumbnails
Contents