Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

A fonográfról első ízben a Scientific American 1877. december 22-i számában jelent meg részletes beszámoló. Ennél jobb karácsonyi szenzációt "még álmában sem tudott volna kitalálni" a főszerkesztő. A lapot pillanatok alatt szétkapkodták és egész New York a beszélő gép csodájától volt hangos.

Edison két nappal később nyújtotta be szabadalmi kérelmét "Fonográf avagy beszélő gép" címmel. Közben elküldött egy készüléket a Western Union elnökének, így 1878. január 2-án a távirótársaság New York-i székházában már a nagyközönség is meghallgathatta az ördöngös masinát.

Edisonhoz szinte futólépésben érkeztek az üzletemberek, hogy megvásárolják tőle a találmányát, a készülék gyártásának és forgalmazásának jogait'. A vasút, a távíró, a telefon példáin már megtanulták, hogy minden ilyen találmányban milliós üzletek rejlenek. Nem véletlen, hogy az elsők között ott tolongott Hubbard is, az öreg róka, Bell apósa. A telefon után most a beszélő gépbe akarta fektetni a pénzét. Január 24-én megalakult az Edison Beszélő Fonográf Társaság, Edisonnak tízezer dollárt, továbbá minden eladott készülék után 20 százalék hasznot ajánlottak fel Nem volt kisebb az érdeklődés Nagy-Britanniában sem. Az örökmozgó William Preece, az angol posta főmérnöke minden követ megmozgatott, hogy egy fonográfot szerezzen. így történhetett, hogy alig egy hónappal a Western Union-beli nyilvános bemutató után már Anglia is megismerkedhetett a kor uj csodájával.

A feltaláló közben a fonográf tökéletesitésén fáradozott. Ismét azzal próbálkozott, hogy korong alakú ónlemezen rögzítse a barázdákat, de a kör közepe felé már olyan meredeken kellett haladnia a tűnek, hogy a hangtorzulás is egyre erősebbé vált. Visszatért tehát megint a hengerhez, de most már kis átmérőjű-és harminc centiméter hosszú hengert alkalmazott, az ónfólia rögzítéséhez pedig két oldalról egy-egy

23