Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

Ezzel szemben azok az emberek, akikben elnyomták az al­kotó impulzusokat, többnyire bizonytalanok, önértékelésük pedig gyenge. Nagyon nehezükre esik, hogy nézeteiket megvál­toztassák, kiváltképpen azokban a helyzetekben, amelyekben szilárd elképzeléseiket vagy meggyőződéseiket kérdőjelezik meg. Az amúgy is gyenge önértékelés számára egy ilyesfajta átállás óriási megterhelést jelent. Ezért is szoronganak e­­zek az emberek a konfliktushelyzetekben, és esetenként tar­tós neurotikus konfliktusokkal, bizonytalansággal, önmaguk iránti kétségekkel küszködnek. Nyilvánvalóan a kreativ embernek nagyobb az esélye arra, hogy lelkileg egészséges maradjon, míg azok, akikben a kreativitást elnyomták, ingatag lelki egyensúlyban élnek. Ese­tükben a megterhelés .a konfliktus, a bizonytalanság hamar okozhat pszichés megbetegedést, mig másoknál az én erősítését eredményezi. Ez is fontos szempont, amikor a kreativitás el­nyomásáról beszélünk, hiszen mai életünk folytonos változá­sai az ember számára egyre növekvő terhelést jelentenek. Az utóbbi évtizedekben tehát mind az alkotó ember, mind az alkotás fogalma nagy mértékben kiszélesedett, "demokrati­zálódott". 'Korábban többnyire csak a nagy művészeket, tudó­sokat, felfedezőket tekintették alkotó embernek, jelen ko­runkban viszont már egyre több köznapi értelemben vett tevé­kenységben ismerjük fel és el az alkotó jelleget. Általánosan elfogadottá vált, hogy Picasso rajzai és az óvodások "fir­kái", a speciális relativitáselmélet felfedezése és egy uj kartotékrendszer kitalálása sok tekintetben hasonlít egymás­hoz. A kreativitás-kutatás egyik nagy felismerése éppen az, hogy van bizonyos közös tulajdonság ezekben az egymástól oly­annyira különböző tevékenységekben. 2. Az alkotás folyamata Az alkotás folyamata a legbonyolultabb szellemi tevé-11

Next

/
Thumbnails
Contents