Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
III. A termék (-technológia) innovációk
tatásoknak nem mindegyike vezet felhasználható eredményre, így az eredményre vezető témákra vetitett költség még nagyobb lesz. A célkutatás hazai és nemzetközileg ismert eredményekre egyaránt épülhet. Az utóbbiak körébe tartoznak a licencvételek is, amelyek a 1icenceladásokon keresztül bizonyos mértékig kompenzálhatok. A célkutatás valamilyen szervezési formában felépitett idő- és munkaerő koncentráció programmal kell, hogy rendelkezzék. A programnak a meglévő ismeretek alapján csomópontokat kell kijelölnie az időben, amelyeknél a célkutatás iránya, a hiányzó fontos elemek kérdése újra értékelhető, s ha kell, a pályakorrekció elvégezhető. A célkutatást felelős igazgatónak kell kézbentartania. A hazai gyakorlatot illetően meg kell szüntetni azt, hogy a célkutatásban az eredményesség ne kerüljön minden esetben elszámolásra. Napjainkban az elvi alapkutatás és a célkutatás megfelelő arányait az is fenyegeti, hogy a társadalmi igény gazdasági szükségszerűségből inkább a célkutatásra helyezi a hangsúlyt. Ebben a helyzetben félő, hogy az innovációs politika elveszti önálló arculatát és nem alakul ki a rövidtávú gazdaságpolitikai igényeket, a napi piaci gondokat meghaladó hosszutávu innovációs stratégia. Másrészt az erőforrások szűkössége megköveteli, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a jelenleginél koncentráltabb, összefogottabb módon használjuk fel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tudományosműszaki fejlődés jelenlegi szakaszán, amikor egy kis országnak csak néhány ponton van esélye az "áttörésre", különösen megnő az erőforrások koncentrállt,szelektiv felhasználásának jelentősége. Ez megköveteli az elvi alapkutatási és a célkutatási erőfeszitések hatékonyabb összefogását, irányitását /pl. a pályázati rendszer kiterjesztése utján/. Alapvetően fontos feladat az is, hogy minél hamarabb 114
