Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
III. A termék (-technológia) innovációk
is megvalósítható volt /állami szubvenció, árpolitika, túlóráztatás stb. eszközeivel/. Az uj gyártmányok és technológiák bevezetésének kockázatát csak kevés vállalat vette magára. A makrokörnyezetből származó társadalmi problémák tehát abban foglalhatók össze, hogy irányítási és érdekeltségi korlátok nem ösztönözték dinamikusabb fejlesztésre a vállalatokat. Az irányi tó szféra szervezeti és intézményi rendszere különösen elmaradt a követelményektől. Az északnyugatdunántuli régióban végzett vizsgálat például éppen azt bizonyította be, hogy az ágazati tárcák szerinti irányítás felparcellázottsága miatt nem képes hatékonyan megoldani olyan tárcaközi fejlesztési feladatokat, mint például a régió ásvány vagyon-gazdálkodása . Ugyanez a tagoltság akadályozza az egységes információs rendszerek létrehozását is, ami oda vezet, hogy a termelésfejlesztési feladatok mögött nem áll kielégítő információs bázis. A szervezeti szinten is számos veszteségforrás mutatható ki. A már emlitett 21 K+F téma esetében például mintegy 1200 olyan csomópont volt, amelyek fontos fordulatokat, eseményeket jelentettek az ötlettől a megvalósulásig vezető folyamatban. A kudarctényezők 41 százaléka szervezeti természetű volt: elkésett vagy hibás döntések fékezték vagy akadályozták a sikert. A résztvevők 75%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem volt lehetőség alternativ fejlesztésre. Az iparvállalatok belső szervezési problémái állandó kooperációs zavarokhoz vezettek. A kevésbé fejlesztésigényes iparágakban például kétszer annyi konfliktus volt található, mint a dinamikusabb ágazatokban. A vállalatok általában túlzottan hierarchikus felépitettségüek, ami nem kedvez az uj megoldások kezdeményezésének és kivitelezésének. Ezt igazolják az olyan adatok,amelyek szerint a szervezet tagjainak 33 %-a elégedetlen hivatali karrierjével és csak 10 % érez szakmai kielégülést. 107
