Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
Függelék
is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele fennálló bizalmi viszony, vagy üzleti kapcsolat felhasználásával szerzik meg. A javaslat kiemeli és példálódzóan felsorolja a bizalmi viszony néhány esetét, Így a munkaviszonyt, a tagsági viszonyt, továbbá a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A felsorolás nem kimeritó, ebbe a körbe sorolható a társas viszony is. A javaslat az üzleti kapcsolat alatt - újszerű módon - nemcsak a szerződéskötést, hanem az azt megelőző tájékoztatást, tárgyalást, ajánlattételt is érti, függetlenül attól, hogy a szerződés létrejött-e vagy sem. A javaslat szerint a törvény alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan megoldás és adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. A megoldás, illetőleg adat kifejezéseket tágan kell értelmezni. Ilyenek lehetnek például a tevékenységi feltételek, a pénzügyi helyzet, a vevőkör, a műszaki dór kumentáció, a recept, a modell, a minta. A titoksértés tehát akkor is megvalósul, ha a megszerzett vagy felhasznált, illetőleg nyilvánosságra hozott megoldás vagy adat nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt. A 7. §-hoz Esetenként előfordul, hogy a jog* személyek és a magánszemélyek a tervezett áremelést megelőzően indokolatlan gazdasági előnyök szerzése céljából az árukat a forgalomból kivonják, illetőleg a már elké- 84
