Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - VI. fejezet. Szankciórendszer. Szervezeti-intézményi kérdések
közérdekű kereset esetén a törvény /21. § /2/ bek./ egyéves elévülési hatér időt állapit meg. Előfordulhat tehát, hogy a hibás teljesítésre vonatkozó jogvesztő határidők miatt a fogyasztó már nem perelhet. Fel kell még hivni a figyelmet arra is, hogy marasztalás esetén - további szankcióként, de a közzétételre vonatkozó szankcióval összhangban /18. § с/ pont/ - a biróság az Ítéletben feljogosíthatja a közérdekű kereset indítására feljogosított szerveket, hogy az Ítéletet a jogsértő költségére országos napilapban közzétegyék /21. § /3/ bek./. 42. Az államigazgatási jogi szankciók két,alcsoportra oszlanak. Az egyik szankció: a gazdasági birság. A korábban említett /16. pont/ jogágilag komplex szabályozási módszer alapján a TGT-be került be a gazdasági birság újraszabályozott intézménye a maga egészében. Ez azt jelenti, hogy a tisztességtelen gazdasági tevékenységért a vertikálisan, tehát az állami gazdaságirányit ássál szemben viselendő speciális államigazgatási felelősség nem marad el. Amikor a TGT kitér jesztette a birság kiszabásának lehetőségét valamennyi, a törvénybe ütköző tényállásra, ide inkorporálta a gazdasági birság kiszabásának feltételeire vonatkozó korábbi jogi szabályozást is. A gazdasági birság alapjait ma tehát a TGT szabályozza. Összhangban a korábbi elvekkel kimondja, hogy gazdasági bírságot kell kiszab .i, ha a jogi személy vagy magánszemély .jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy a fogyasztóknak, iiletve a versenytársaknak jelentős kárt okoz. /22. §/ A TGT felhatalmazása alapján jelent meg a 32/19S4. /X. 31./ MT sz. rendelet, mely végrehajtja a TGT 22. §-át és ekemben jelentős újításként /egyben összhangban a TGT személyi hatályával/ kimondja, hogy a gazdasági bírságot a gazdasági tévé— kenység folytatására jogosult jogi személyre és magánszemélyre - ideértve a magánszemélyek társaságait is /gmk, pjt/ - ki 61 1 J
